Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Sven Heitkamp „Hét hónapot kell várni egy vizsgálatra” című cikkében elemzi a mind drámaibb méreteket öltő kelet-németországi orvoshiány következményeit. Aki például Lipcsében egy vizsgálati időpontot szeretne kapni egy tüdőgyógyásztól, annak hét hónapot kell várnia a vizitre. A fiatal orvosok vagy nyugatra vándorolnak, vagy egyenesen külföldre költöznek. A 65 éves Ulrich Rendenbach az alsó-szászországi Duderstadtból ahelyett, hogy nyugdíjba ment volna, a szászországi Torgauba költözött, és átvett egy négy éve üresen álló háziorvosi praxist. Rendenbach döntése jellemző a kelet-németországi viszonyokra. Szakértők szerint csak minden második orvostanhallgató vállal munkát az ambuláns betegellátásban.
Az orvosszervezetek szerint 2012-ig a háziorvosok 40 százaléka nyugdíjba megy. Csak Mecklenburg-Előpomerániában már ma is 115 háziorvosi praxis áll üresen. Drámai a helyzet a szakorvosoknál is. Egyes kórházakban az ellátás csak külföldön, Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban toborzott kollégákkal tartható fenn. A problémák belátható időn belül az egészségügy valódi válságává válnak majd, főként keleten, de egyes nyugati falusias régiókban is. Tekintettel a fenyegető orvoshiányra a keleti tartományi kormányok praxistámogatással, bevételi garanciával, a reklámakciókkal kívánják a legrosszabb válságtüneteket kezelni. A torgaui régiót a szász tartományi kormány már 2004-ben is az orvosi ellátás szempontjából katasztrófa sújtotta területté nyilvánította. A vidéki idillt választó orvost, kedvező hitelekkel és támogatásokkal kívánják döntésükben segíteni. A segítség összességében elérheti a 60 000 eurós értéket. Az orvoshiányt ezzel a programmal tényleg sikerült csökkenteni, öt háziorvos már az említett régióba települt.
Heidenheimer Neue Presse (hnp-online.de)
A baden-württembergi regionális napilapban Norbert Mappas-Niediek A régi „gárda” és keresztapjuk című cikkében ismerteti egy karlsruhei per összefüggéseit a román politikával. Azt, hogy egy „gárda”-szerű alakulat a korábbi titkosszolgálat, a Securitate munkatársaiból máig létezik, azt Romániában már eddig is sejtették. Most egy per konkrét bizonyítékokat szolgáltat a feltételezésekhez. Karlsruhéban jelenleg a 41 esztendős Nicolae P. ügyét tárgyalják. A férfi az erdélyi Besztercéből egy rettegett „páncélszekrényfeltörő bandát” irányított, mely 2001 és 2002 között az északi Fekete-erdőben 31 szupermarket és autókereskedő trezorját törte fel. Az elkövetőket már 2006-ban többéves szabadságvesztésre ítélték. A vezetőjük a 37 esztendős Cornel S. megúszta hét év szabadságvesztéssel.
Ő a bíróság előtt megtette „életvallomását”, ahol megnevezte főnökét, Nicolae P.-t. Egy Németországban kibocsátott európai letartóztatási parancs értelmében ez év elején P.-t letartóztatták Besztercében, és márciusban kiadták a Szövetségi Köztársaságnak. Cornel S. azonban nem hagyta annyiban, hogy a megbízóját megnevezte. Arról is kitálalt, hogy a Németországban és más európai országokban elkövetett betörésekből, hitelkártyacsalásokból, kényszerprostitúcióból származó bevételekből Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártját támogatták. A fenti összegekből a „gárda” kenőpénzeket fizet, és szavazatokat vásárol, vallotta S. Az egyelőre valószínűtlen, hogy a vallomás a hatalmas Vadim Tudort egy német börtönbe juttathatja. Ha a bíró a vádlott esetében nem számolja Tudort a felbujtók közé, akkor felesleges volt a fáradság – vélekedik az államügyész. Az ügy Romániában kezdetben komoly feltűnést keltett, de később elaludt, amikor Tudor hevesen cáfolta a vádakat.
A román hatóságok nem nyomoznak ellene. Ez esetleg megváltozhat, ha S. a koronatanú október 10-én Karlsruhéban a bíróság előtt is megismétli a vallomását. Elővigyázatosságból a bűnbánó 37 esztendős bűnözőt felvették a tanúvédelmi programba. Tudor pártja, mely a legutóbbi választásokon 13 százalékot kapott, hosszú ideig a magyar-, zsidó- és cigányellenességből, a homoszexuálisok bírálatából és a nemzeti bolsevik diktátor Ceausescu dicsőítéséből élt. Erős a Nagy-Románia Párt Erdélyben és ezen belül is a telcsi, besztercei és nagyszebeni járásban – ott ahol a régi „gárda” otthona van.
