Tóth Ákos: Léttér

Tóth Ákos: Egy átlag fölötti budapesti lakótelepen, például a Pók utcain, a középosztály alsó rétegei élnek azzal a tudattal, hogy reális esélyük van a továbblépésre, a veszprémi Haszkovó lakóiról ez nem mondható el: oda a tisztes szegénységben élők fölső rétege került, de ott is ragadt – nincs esély továbblépni. Egy-egy pillanatra elhiszik, hogy megkapaszkodhatnak abban a homályos valamiben, amit középosztálynak hisznek, és ők azok, akik jobbára keserűen döbbennek rá, amikor a nyolcéves kocsit le kéne cserélni, vagy a gyerek kinőtte a nyolc négyzetméterét, hogy ez nem a középosztály. Velük is kell valamit kezdenie a politikának, és újra meg újra neki is gyürkőzik, mert vannak közös pontok, legyen szó a Pók utcáról vagy a veszprémi, kispesti, miskolci lakótelepről. Közös pont, hogy ezek a házak elöregedettek.

(Népszabadság, 2008. szeptember 17.)