A megszálló Szovjetuniót kiszolgáló bábkormány kártyavárként omlott össze az 1989 őszén kirobbant tömegtüntetések hatására. A fővárosban kialakult állapotok következtében a kommunista kormány kapitulált, és hozzájárult a berlini fal megnyitásához. Ez a második lyuk volt a bolsevik rezsimeket negyven éven keresztül körülvevő, Európát a történelemben egyedülálló módon az orosz megszállási övezet mentén kettéválasztó vasfüggönyön, s ez a második rés végzetesnek bizonyult.
A mesterségesen összetákolt német kommunista állam 1949. október 7-én, Németország szovjet megszállási övezetéből alakult Német Demokratikus Köztársaság néven. 108 ezer km2-nyi területén 17,2 millió lakos élt, közöttük 4,4 millióan a Kelet-Poroszországtól Magyarországig tartó németellenes etnikai tisztogatások és kitelepítések áldozatai. Az NDK nélkülözhetetlen kapocs volt a szovjet-orosz befolyási övezet katonai tömbje, a Varsói Szerződés (1955) összetartásában.
Negyvenévnyi szocializmus nem múlt el nyomtalanul: a pénzügyi ráfordítások ellenére a keletnémet gazdaság gyors fellendüléséhez fűzött remények tévesnek bizonyultak. A rossz termelékenységi mutatók elriasztották a magánberuházókat, a köztámogatási és munkateremtési programokat pedig nem lehetett az eredetileg tervezett méretekben fenntartani.
Az eredmény az átlagosan 15 százalékos munkanélküliség lett, amely néhány régióban még magasabbra szökött. Mivel a keletnémet területek vezető pozícióit többnyire nyugatnémetek kapták meg, a megosztás a fejekben továbbra is fennmaradt. Az évforduló kapcsán a felmérések az ország mind keleti, mind nyugati tartományaiban döbbenetes tájékozatlanságot mutattak ki a keleti kommunista diktatúra berendezkedését és az újraegyesítés történetének elemi ismereteit illetően.
(historia.hu, MNO)
Grok
Antiszemita tartalmak miatt törölt bejegyzéseket a Grok, Elon Musk chatbotja
