A magyar gazdaságra is negatív hatással lesz a válság

A pénzügyi tárca szakállamtitkára szerint az amerikai bankok pénzügyi válsága direkt módon nem érinti a magyar gazdaságot, ám a romló nemzetközi likviditási helyzet negatív hatással lesz a reálgazdaságra, mivel a magyar bankok és vállalatok is csak nehezebben és drágábban jutnak hitelekhez, mint korábban.

Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára az Európai Újságírók Szövetségének magyar tagozata által szervezett beszélgetésen pénteken Budapesten kifejtette: az amerikai válság hatására a londoni bankközi kamatláb (Libor) az utóbbi időben példátlan módon, 200 bázisponttal emelkedett, ami drágábbá teszi a bankközi piacokon is a hiteleket. Hozzátette: a helyzetet jól jellemzi, hogy a bankközi piac az Európai Unióban is befagyott, mivel a bankok nem mernek egymásnak hitelezni, s ezért a pénzüket inkább állampapírba fektetik vagy a központi bankokban tartják.

Ennek hátterében pedig az áll, hogy a bankok nem bíznak egymásban, mivel nem tudják, hogy melyik pénzintézet eszközei és termékei milyen kockázati összetételűek. Kovács Álmos elmondta: az általános likviditási gondok miatt a magyar bankok, s rajtuk keresztül a cégek is nehezebben, drágábban jutnak hitelhez, s ez negatívan hathat az export alakulására és a reálgazdaság növekedésére is. A szakállamtitkár elmondta: ha elfogadják a 700 milliárd dolláros amerikai költségvetési csomagot, akkor annak elsősorban bizalmi hatásai lesznek.

A beszélgetésen Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója hozzátette: ha az amerikai képviselők nem fogadják el a csomagot, akkor várhatóan általános és kemény gazdasági recesszió lesz. Nem a csomag gazdasági hatása miatt – 700 milliárd dollár messze nem elég a problémák megoldásához –, hanem azért, mert elmélyül az amerikai bankrendszerrel kapcsolatos bizalmi válság – tette hozzá. Ez pedig az egész világra kihat, mivel a bankrendszer is globális, és nem különül el amerikai vagy európai részre.

A két szakértő úgy vélte, az amerikai képviselők pénteken elfogadják a 700 milliárdos csomagot. Inotai András szerint a válság rávilágít arra, hogy a nemzetközi pénzügyeket szigorúbban és multilaterális módon kell szabályozni. Olyan szabályozásra van szükség, amit az egész világon mindenki elfogad, s nem lesz például különálló az amerikai, az európai s a ma legkevésbé szabályozott ázsiai reguláció. A kutató úgy vélte, az unió hosszabb távon akár jól is járhat a válsággal: egyrészt azért, mert ennek hatására az integráció elmélyülhet, másrészt Európa teret nyerhet az Amerikai Egyesült Államokkal szemben.

(MTI)