A WSJ Europe kitért arra, hogy Magyarország 1976 óta az első olyan tagállama az Európai Uniónak, illetve az unió jogelődjeinek, amely rászorult a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőövére. (Harminckét évvel ezelőtt Nagy-Britannia volt kénytelen a washingtoni székhelyű szervezethez fordulni a font ellen indult támadás miatt.) Az első, de valószínűleg nem az utolsó – vélekedik sok közgazdász a lap szerint.
A magyar csomag ugyanis – így a WSJ Europe – kérdéseket vet fel a térség többi országának pénzügyi egészségét illetően is. A lap Romániát, Bulgáriát és a balti országokat nevesítette, mondván, ezen országokat még súlyosabban érinti a külföldi hitelek elapadása. „Romániában és másutt a kormányok egyelőre nem mutatnak hajlandóságot olyan népszerűtlen lépések megtételére, mint amilyen a kiadások lefaragása a külföldi kölcsönök megszerzése érdekében. De, miként Magyarország, Ukrajna és mások esete mutatja, az IMF a segítség fejében valószínűleg ragaszkodik a fájdalmas nadrágszíjmeghúzáshoz” – olvasható a The Wall Street Journal Europe-ban.
A Le Soir című francia nyelvű belga lap is arról írt csütörtökön, hogy Magyarországon „drasztikus költségvetési” intézkedéseket jelentettek be a külföldi támogatáscsomag elnyerésével összefüggésben.
(MTI)
