A megszorítások jó része 2009 után is megmarad

A Der Standard állítja, hogy az IMF-hitelért cserébe ígért megszorítások jelentős része megmarad 2009 után is. A lap másik írásában a szerzőre a megvilágosodás erejével hat annak a felismerése, hogy a kormány kíméletlen tabudöntésekre használja a pénzügyi válságot. A Die Welt ismerteti a közelmúltban Afganisztánban elesett Bundeswehr-katona apjának vádjait, miszerint pocsék felszereléssel küldik a fiatalokat háborúba.

Der Standard (derstandard.at)

A baloldali liberális bécsi napilap Magyarországon csökkentik a nyugdíjakat és a fizetéseket című cikkében ismerteti a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segélycsomagját ellentételező megszorításokat. A kormány további szigorító lépései keretében elvonja a 13. havi nyugdíj egy részét, valamint a közszolgálatban a 13. havi fizetést. „A legfontosabb cél, hogy most ezrek, tízezrek, majd százezrek ne váljanak munkanélkülivé” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc a parlamenti pártok képviselői előtt. Az IMF-hitelnek kell ismét életet lehelnie a magyar tőkepiacba és megakadályoznia a reálgazdaság totális összeomlását. Az ország gazdasága jövőre egy százalékkal fog zsugorodni, amint azt a pénzügyminisztériumi államtitkár is elismerte. A GKI abból indul ki, hogy a nyugdíjmegszorítások 2009-et követően is érvényben maradnak, miközben a közszféra dolgozói 2010-ben ismét számíthatnak 13. havi fizetésükre.

Szakemberek szerint a keddi bejelentések mintegy 300 milliárd forintos megtakarítást jelentenek. A takarékossági csomag egyik következménye, hogy a 2009-es költségvetési hiánycélt Budapest csökkenteni tudja. A költségvetési lyuk ennek következtében csak a GDP 2,6 százaléka lesz, ellentétben a tervezett 3,2 százalékkal. Magyarország az első EU-tagállam, mely „IMF-esetté” vált. Mint azt az osztrák pénzügyminisztérium szóvivője megerősítette, Bécs is kész a hitelnyújtásra. Mint fogalmazott, „egy kétoldalú részvétel a mi részünkről sem zárható ki, de még nincs véglegesítve”. Emellett az uniós bizottság is dolgozik egy Budapestnek szánt segélycsomagon.

A bizottság 12 milliárd eurót kész rendelkezésre bocsátani – nyilatkozta Joaquín Almunia pénzügyi biztos szóvivője. Mivel ezek az eszközök minden tagállam számára rendelkezésre állnak, ezért valószínűtlen, hogy Magyarország a teljes összeget megkapná. A pénzt nem a közösségi költségvetésből folyósítanák, hanem a bizottság a pénzpiacokon venné fel. A Magyarországnak nyújtandó segélyt az EU szigorúan egyezteti az IMF-fel, miként a hozzákapcsolt reformfeltételeket is.

A baloldali liberális bécsi napilap másik írásában Szigetvári András Pénzügyi válság Magyarországon: drága hitel Budapestnek című cikkében elemzi a történteket. A bankárok és politikusok felpiszkálásához mostanában elég az i betűt kimondani. Néhányan lenézően, mások akasztófahumorral reagálnak. De az Izlanddal történő összehasonlítás senkit sem hagy hidegen. Magyarország ugyan nem áll csőd előtt, de a pénzügyi válság következtében beálló változások hatalmasak. Miközben a világ országai óriási konjunktúracsomagokon dolgoznak, Budapest eltérő utat követ.

Bemutattak egy takarékossági csomagot: kevesebb állam – hangzik a jelszó, a magas eladósodottság minden baj gyökere. A probléma, hogy kizárólag közgazdászok szólalnak meg, és könnyen elfelejtik, hogy az elmúlt évtizedek hatalmas szociális kiadásai nem voltak eredménytelenek. Ami a szegénységi mutatókat illeti, Magyarország megelőzi a legtöbb kelet-európai országot, és képes a nyugati államokkal felvenni a versenyt. Az IMF-hitel érdekében a kormány csökkenti a 13. havi nyugdíjat és 800 000 közalkalmazott 13. havi fizetését. Különösen az egyhavi fizetés szociális ellentételezés nélküli törlése jelent súlyos megszorítást az érintettek számára.

Ez eddig tabunak számított. Azt a kérdést, hogy ez vajon szociálisan igazságos-e, alig teszik fel. Ki akarja válságidőszakokban az IMF hitelét gátolni? Magyarországon, mint máshol is a jelenlegi válságban, néhány napon belül gyakorlatilag politikai viták nélkül keresztülvihető, ami addig lehetetlennek tűnt. S ez legalább akkora figyelmet érdemel, mint a pénzügyi válság maga – fejezi be Szigetvári.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilap Egy halott katona apja beperelte a Bundeswehrt című cikkében tudósít a szövetségi haderő siralmas állapotáról. Fülvédő, védőszemüveg, golyóálló mellény: mindezt fiának magának kellett megvennie – nyilatkozta az Afganisztánban elesett egyik német katona édesapja. Az afganisztáni német csapatok felszereltsége, mint mondta, „nyomorult”. Mint Michael Behlke egy interjúban kijelentette, az Afganisztánban bevetett katonákat magukra hagyták. 25 éves fia, egy 22 esztendős bajtársa, valamint öt afgán gyermek vesztette életét október 20-án a tálibok merényletében. A honvédelmi minisztérium szóvivője úgy fogalmazott, a katonákat a lehető legjobb felszereléssel küldik a bevetésre. Ezek közé tartoznak a nemzetközi szabványoknak megfelelő mellények, fülvédők és szilánkvédő szemüvegek. Egyúttal utalt a 700 Afganisztánban bevetett megerősített járműre. Behlke kijelentette, beszélt Franz Josef Jung (CDU) honvédelmi miniszterrel a felszerelésről. A miniszter kijelentette, mindent megtesznek a katonák felszerelésének javításáért, amit Behlke üres magyarázkodásnak értékelt.