Mint mondta, ennek egyik legfőbb jelentősége az lenne, hogy elkerülhetővé válna egy, a mostanihoz hasonló válság a bankágazatban. Hangoztatták az uniós vezetők (köztük az eurózónához nem tartozók) azt is, hogy következetesen végre kell hajtani azt a programot, amelyet az euróövezetet alkotó országok állam- és kormányfői dolgoztak ki a múlt hét végén – ennek lényege a bankközi hitelek állami garantálása és szükség esetén a bankok újratőkésítése a banki csődök megakadályozására.
Hírügynökségi számítások szerint a már bejelentett vagy tervezett nemzeti banktámogató programok összesített értéke az unióban elérheti az 1700 milliárd eurót. Az állam- és kormányfők egy véleményen voltak abban is, hogy meg kell erősíteni a bizalmat a betétesekben és a makroszintű kérdésekben és a bankok közötti hitelezés vonatkozásában is.
A megbeszélésen – amelyben részt vett Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke – többen felvetették a válság reálgazdaságra tett hatásának problémáját is. A krízis első jele megjelentek már például a német autóiparban, de egyelőre nem látható, hogy milyen mértékben gyűrűzik tovább más gazdasági ágazatokban.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a vezetése alatt álló testület több szabályozási javaslatot tett vagy fog tenni egyebek között a tőkemegfelelőségi irányelvre, a betétbiztosítás terén, illetve a hitelminősítő ügynökségek vonatkozásában.
Több felszólaló fontosnak tartotta, hogy az EU és az Egyesült Államok lépjen fel közösen a válságmegoldásának érdekében. Egyes delegációk rámutattak: a nemzeti bankmentő programoknál kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy az állami segítség ne járjon versenytorzító hatással.
(mti)
