Boross Péter volt miniszterelnök szerint a kormánynak döntenie és intézkednie kell, Medgyessy Péter volt kormányfő pedig arról beszélt a nemzeti csúcson, hogy szükség van egy nemzeti minimumra, amellyel egyet tudnak érteni. Boross Péter szerint azonnali intézkedésekre van szükség és vigyázni kell arra, hogy a sokak által helyesen hangsúlyozott gazdasági növekedés forrása ne a belső fogyasztás növekedése legyen. Véleménye szerint nem lehet tabu semmi, ha kríziskezelésről van szó, még a tizenharmadik havi illetmény se. Emlékeztetett Károlyi Gyula 1932-es reformjára (aki Horthy Miklós kormányzósága idején töltötte be a kormányfői tisztséget) és azt mondta, abból le lehet vonni azt a következtetést, hogy a költségvetési megszorításokat dologi költségeknél nem lehet megvalósítani, „bérköltség az, amelynek oldalán hatékony lépést lehet tenni”. Hozzátette: kár ezt elkendőzni mindenféle egyéb érvvel. Boross Péter szerint krízisben van az ország, ezért az egyéb programok háttérben maradhatnak. Véleménye szerint „irtózatos nagy tét”, hogy ki nyeri a következő választást, de messze elmarad az országot érintő súlyos kérdések fontossága mögött. „Fel kell ide nőni, a történelem nem a sikeres miniszterelnököket őrizte meg, hanem akik nagyot tettek az ország érdekében.”
Medgyessy tévelygést lát
Medgyessy Péter közölte, „azt látom, mintha tévelyegnénk, olyat várunk 60 ember bölcs tanácskozásától, amit nem lehet teljesíteni”. Közölte, a csúcson részt vevő 60 ember eltérő érdekű, gyökerű, eltérő a tudásszintjük, nem hiszi, hogy választ tudnak adni arra, hogyan oldható meg a krízis. Hozzátette: egyetlen dolgot tudnak tenni, szimbolizálják a nemzet összefogását. Véleménye szerint nagy kár, hogy van olyan, aki nem értette meg ennek az üzenetnek a fontosságát a társadalom számára. Az előző miniszterelnök közölte, három dologban lehetne közös nevezőre jutni a tanácskozáson, amely akár közös nyilatkozat formáját is ölthetné, „egyúttal üzenet a világnak és az ország népének, arra, hogy itt igenis egy felelős tanácskozás folyt.” Azt javasolta, hogy a jelenlévők erősítsék meg: a nemzet sorsa és annak jobbra fordítása iránt elkötelezettek, az összefogást a mai helyzetben a közös felelősségvállalás legfontosabb jeleként előnyben részesítik. Erősítsék meg azt is – javasolta –, hogy elkötelezettek abban, a súlyos világgazdasági bajok idején keresztülviszik a szükséges és mélyreható változásokat. Medgyessy Péter a gazdaságról szólva elmondta, a pénzügyi instabilitás és a gazdasági stagnálás a két fő veszély.
A stabilitáshoz takarékos világgal kell számolni, az állam pénzéhségét csökkenteni kell, mert csak így lehet finanszírozhatóvá tenni az országot. Mindez a kiadások csökkentésével jár, de önmagában ez nem idéz elő gazdasági növekedést – tette hozzá. Kiemelte, hogy a tartós stabilitás feltétele a gazdasági növekedés. Medgyessy Péter véleménye szerint az adórendszer változtatásának adócsökkentést és adónövekedést is jelentenie kell, mert Magyarországon nem összességében sok az adó a nemzeti jövedelemhez képest, hanem nagyon kevesen fizetnek nagyon sok adót. Ezt az aránytalanságot kell megváltoztatni a volt kormányfő szerint. Hozzátette: nem főkönyvi-, hanem menedzserszemléletre van szükség az adórendszer átalakításában, amelyet már most el lehet kezdeni, semmi nem írja elő, hogy csak január 1-én lehet változtatni az adókon. Arról is szólt, hogy nem tartható fent, hogy ilyen szinten maradjanak a kamatok, „nincs indoka” a jelenlegi magyar kamatpolitikának.
Egyéves válságkezelési programot javasol az MDF
Az MDF egyéves válságkezelési programot javasol, melynek részeként 2009-ben egy évre felfüggesztenék a 13. havi nyugdíjat, 2008-as szinten tartanák a közalkalmazotti és köztisztviselői béreket, nyugdíjakat, a közszférában eltörölnék az idei jutalmakat, bónuszokat, felfüggesztenék a vállalkozásoknak adott vissza nem térítendő támogatásokat, a családi pótlékot pedig az egy főre jutó jövedelemhez kötnék – mondta Dávid Ibolya a nemzeti csúcson Budapesten szombaton. A politikai bizalom visszaszerzéséért a pártelnök azt javasolja, hogy 2008. november 1-től minden parlamenti képviselő, miniszter és államtitkár, továbbá a miniszterelnök és a köztársasági elnök a havi fizetésének felét magyar részvények vásárlására költse, azt tegye nyilvánossá. Így minden politikus saját zsebén keresztül is érdekelt lesz a válságkezelésben. Továbbá az Országgyűlés alkossa meg az új pártfinanszírozási törvényt, hogy radikálisan csökkenjen az évi legalább 200 milliárd forintos összeg, amely a korrupció miatt folyik el – tette hozzá. „De nem elég nadrágszíjat húzni, mert abból nem lesz növekedés, abból nem lesz gyarapodás” – jelentette ki Dávid Ibolya. Az egyéves válságkezelési program után, 2010. január 1-jétől be kell vezetni az adóreformot, az egykulcsos adót, és legyen egyszeri adóamnesztia, utána viszont az adóhatóság kíméletlen szigorral szedjen be minden adót, ne legyenek „potyautasok”, kényszervállalkozók, „off-shore ügyeskedők” – hangsúlyozta az MDF elnöke. Dávid Ibolya a nemzeti csúcs résztvevőin az őszinteséget kérte számon.
(MTI)
origo.hu
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
