A 2004 októberében indult mélyreható vizsgálat során ugyanis a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés sérti az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, mivel egy úgynevezett prudens működésű – azaz kellően óvatos – „magánbefektető nem vállalt volna korlátlan mértékű kártérítési kezességet a Postabank megvásárlója számára”. A témáról kiadott brüsszeli közlemény szerint a bizottság „nem talált jogalapot a támogatás megerősítésére sem a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás, sem pedig bármely egyéb állami támogatási keretszabályozás alapján”. Mivel ez idáig nem került sor semmiféle kifizetésre a kártérítési kezesség keretében, a bizottság úgy határozott, hogy az Erste Banknak nem kell fizetnie a kormánynak – derül ki a közleményből.
A privatizáció idején ugyanis a felek nem tudhattak a kártérítési kezességre vonatkozó különös követelményekről, amelyek értelmében a kockázatokat még a csatlakozás előtt pontosan meg kell határozni és kimerítő jegyzékbe ahhoz foglalni, hogy ne lehessen őket a csatlakozás után alkalmazandónak tekinteni. A testület azt is értésre adta: noha a magyar állam az ismeretlen követelésekért járó kártérítést még Magyarország Unióba lépése előtt vállalta, a brüsszeli bizottságnak jogában áll vizsgálni a kezességvállalást, mivel a csatlakozás napján (2004. május 1-jén) nem határozták meg kellőképpen a magyar állam pontos pénzügyi kötelezettségét. A testület ugyanakkor nem vizsgálta a kezességvállalás helyzetét a csatlakozás előtti időszakban.
(MTI)
origo.hu
A legtöbben csak 4 pontig jutnak – Ön mennyire ismeri Magyarországot?
