Egy konferencián világosodott meg a szociális miniszter

Nagy felismerést tett Szűcs Erika, mivel pénteken kijelentette: az Európai Unión belül hazánkban az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatási szint. Tarthatatlannak nevezte, hogy közel 3 millió ember elsősorban társadalmi jövedelemből él.

MNO
2008. 10. 17. 10:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bársonyszék. A miniszternek nem volt túlságosan nagy szerencséje a közelmúltban a parlamentben, ugyanis háromszor is leszavazták. A súlyos fiaskó után a Fidesz–KDNP arra szólította fel Szűcsöt, hogy mondjon le. Neki persze esze ágában sem volt megválni a bársonyszéktől.


Magyarországon az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatási szint, nagyon magas az inaktivitás, a magyar gazdaság és társadalom jövője azon múlik, hogy hogyan lehet ezt a foglalkoztatási szintet javítani – mondta Szűcs Erika munkaügyi miniszter egy szakmai konferencián pénteken Budapesten. A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség és a Magyar Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága által szervezett, Foglalkoztatás – Esélyegyenlőség – Versenyképesség című konferencián a miniszter elmondta: 2,6 millió állampolgár elsősorban társadalmi jövedelemből tartja el magát. „Ez az állapot tarthatatlan” – jelentette ki Szűcs. A miniszter elmondta: Magyarország azt vállalta, hogy 2010-re 58,7 százalékra növeli a foglalkoztatási szintet, ez azt jelenti, hogy 80 ezer fővel kell növelni a foglalkoztatottak számát. „Ez óriási feladat” – tette hozzá. Ezért át kell nézni a foglalkoztatáspolitika legneuralgikusabb pontjait, hogy világosan különbséget tudjanak tenni aközött, hogy mire gyógyír az általános adó- és járulékcsökkentés, és mire nem, hol kellenek speciális akciók, külön célzott programok annak érdekében, hogy a foglalkoztatás bővülhessen – mondta. Szűcs szerint Magyarországon az egyik ilyen pont a képzettségi szint.

A statisztikák szerint az érettségivel vagy afölötti végzettséggel rendelkezők száma és aránya a munkaerőpiacon szinte megegyezik az európai átlaggal. Kirívóan alacsony azonban a képzetlen rétegekben – tette hozzá.

Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke elmondta: Magyarországon a foglalkoztatási ráta 57,3 százalék, ez 7-8 százalékponttal marad el az Európai Unió átlagától. A felsőfokú végzettségűek elhelyezkedési rátája Magyarországon 80 százalék, az uniós átlag 84 százalék körül van, a középfokú végzettségűeknél is csak pár százalékpont a különbség, míg Magyarországon 67 százalék, addig az EU-ban az átlag 70 százalék. Az általános iskolát végzettek elhelyezkedési rátája az EU-ban 50 százalék feletti, Magyarországon viszont csupán 27 százalék. „Ezen kell változtatni” – jelentette ki Gúr Nándor. Szűcs elmondta: a regisztrált álláskeresők összetételét vizsgálva, szezonális ingadozástól függően, 40-50 százalék között van a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Ezért a kormányzati munka fókuszába az alacsony iskolai végzettségűeknek a munkaerőpiacra történő bevonása került – tette hozzá.

(MTI/MNO)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.