szén monoxid
Szén-monoxid-mérgezés gyanújával vittek kórházba egy embert

Bársonyszék. A miniszternek nem volt túlságosan nagy szerencséje a közelmúltban a parlamentben, ugyanis háromszor is leszavazták. A súlyos fiaskó után a Fidesz–KDNP arra szólította fel Szűcsöt, hogy mondjon le. Neki persze esze ágában sem volt megválni a bársonyszéktől.
Magyarországon az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatási szint, nagyon magas az inaktivitás, a magyar gazdaság és társadalom jövője azon múlik, hogy hogyan lehet ezt a foglalkoztatási szintet javítani – mondta Szűcs Erika munkaügyi miniszter egy szakmai konferencián pénteken Budapesten. A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség és a Magyar Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága által szervezett, Foglalkoztatás – Esélyegyenlőség – Versenyképesség című konferencián a miniszter elmondta: 2,6 millió állampolgár elsősorban társadalmi jövedelemből tartja el magát. „Ez az állapot tarthatatlan” – jelentette ki Szűcs. A miniszter elmondta: Magyarország azt vállalta, hogy 2010-re 58,7 százalékra növeli a foglalkoztatási szintet, ez azt jelenti, hogy 80 ezer fővel kell növelni a foglalkoztatottak számát. „Ez óriási feladat” – tette hozzá. Ezért át kell nézni a foglalkoztatáspolitika legneuralgikusabb pontjait, hogy világosan különbséget tudjanak tenni aközött, hogy mire gyógyír az általános adó- és járulékcsökkentés, és mire nem, hol kellenek speciális akciók, külön célzott programok annak érdekében, hogy a foglalkoztatás bővülhessen – mondta. Szűcs szerint Magyarországon az egyik ilyen pont a képzettségi szint.
A statisztikák szerint az érettségivel vagy afölötti végzettséggel rendelkezők száma és aránya a munkaerőpiacon szinte megegyezik az európai átlaggal. Kirívóan alacsony azonban a képzetlen rétegekben – tette hozzá.
Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke elmondta: Magyarországon a foglalkoztatási ráta 57,3 százalék, ez 7-8 százalékponttal marad el az Európai Unió átlagától. A felsőfokú végzettségűek elhelyezkedési rátája Magyarországon 80 százalék, az uniós átlag 84 százalék körül van, a középfokú végzettségűeknél is csak pár százalékpont a különbség, míg Magyarországon 67 százalék, addig az EU-ban az átlag 70 százalék. Az általános iskolát végzettek elhelyezkedési rátája az EU-ban 50 százalék feletti, Magyarországon viszont csupán 27 százalék. „Ezen kell változtatni” – jelentette ki Gúr Nándor. Szűcs elmondta: a regisztrált álláskeresők összetételét vizsgálva, szezonális ingadozástól függően, 40-50 százalék között van a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Ezért a kormányzati munka fókuszába az alacsony iskolai végzettségűeknek a munkaerőpiacra történő bevonása került – tette hozzá.
(MTI/MNO)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.