Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali müncheni napilapban Ulrich Schäfer Ackermann úr, kérem fizessen című kommentárjában elemzi az abszurd helyzetet, amikor a kisemberek kénytelenek megmenteni a milliomos bankárokat.
Itt az ideje egy új szolidaritási járulék bevetetésének, amit a vezető bankárok és pénzügyi menedzserek fizetnének. A németek ugyanis szolidárisak velük, amikor a bankjukat vagy biztosítójukat, tehát munkahelyüket megmentik. Ezért a bankmenedzsereknek is meg kell fizetniük a hozzájárulásukat – s így fejezhetik ki ők szolidaritásukat a néppel. Nekik jövedelmük és vagyonuk egy részének az államnak történő felajánlásával kell hozzájárulniuk a bankok megmentéséhez, s mindahhoz, amit a jövőben az államnak kell kifizetnie.
A szerző szerint a bankárok ugyanis a németek (és a többi nemzet) jólétét – melyet tisztességes munkával és nem hajmeresztő spekulációval építettek fel – veszélybe sodorták. Egyszer ki kell végre mondani: 500 milliárd eurót helyez a szövetségi kormány készenlétbe, jobban mondva a német nép, hogy megmentse a pénzügyi rendszert a összeomlástól. 500.000.000.000 euró – ez az összeg elég lenne a munkanélküli segélyre szorulók támogatására 15 éven keresztül. Ebből az pénzből két évig meg lehetne duplázni a nyugdíjakat, s ez több mint harmada a német államadósságnak.
A szerzőnek van egy konkrét javaslata is: a pénzügyek vezérei – az elnökségi tagok, a magasan dotált befektetési bankárok – a következő öt évben ne keressenek többet, mint az ország legfontosabb bankára, Axel Weber, a Bundesbank elnöke. Ez az összeg, 370.000 euró évente, még mindig szép summa.
Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezére tavaly negyvenszer annyit keresett, mint Weber – 14 millió eurót. A hat tőzsdén jegyzett németországi pénzintézet elnöksége tavaly 165 millió eurót keresett. Ha csak annyit vinnének haza, mint Weber, akkor majdnem 150 millió euró szolidaritási járulékot tudnának befizetni abba az alapba, amivel hozzájárulhatnának az általuk okozott baj orvoslásához.
ARD (ard.de)
A német közszolgálati televízió A válság eléri Kelet-Európát című tudósításában foglalkozik a pénzügyi válság kelet-európai következményeivel. Az elemzés szerint nem csak Izlandot, de Magyarországot is fenyegeti az államcsőd. Kelet-Európát és a balti államokat különösen fenyegeti a pénzügyi válság – fogalmazott Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IWF) elnöke. A bankok ott ugyanis erősen függenek külföldi anyakonszernjeiktől.
Az első áldozat Magyarország volt. A legerősebb nemzeti kereskedelmi bank, az OTP problémáiról elterjedt híreszteléseket követően zuhanni kezdtek Budapesten a részvényárfolyamok, jóval erősebben, mint a legtöbb börzén. A forint jelentősen veszített értékéből, időlegesen nemzetközi befektetési alapok is támadták a magyar valutát. Az állampapírokkal történő kereskedés a múlt héten gyakorlatilag összeomlott. Megerősödtek azok a hangok, melyek szerint Magyarország közvetlenül az államcsőd előtt áll. A helyzet időközben némileg stabilizálódott.
Angelika Millendorfer, az osztrák Raiffeisen Capital kelet-európai térségért felelős alapkezelője jelenleg nem számol a csőddel. Az IWF segélyét követően az ország helyzete ismét stabilizálódik, jövendölte az boerse.ARD.de-nek adott interjújában a bankvezér. A magyar államkötvényeknek ismét van vásárlója – nyilatkozta Juraj Kotian, a bécsi Erste Bank közgazdásza. A közgazdászok Magyarországot sebezhetőnek tartják, hiszen az tízmilliós ország 117 milliárd eurós adósságával rendkívül eladósodott.
