Szelestey Lajos közleménye hangsúlyozza: a magyar diplomácia célja nem az alapszerződés felülvizsgálata, hanem éppen ellenkezőleg, a megállapodás maradéktalan végrehajtásának biztosítása.
Magyarország továbbra is nélkülözhetetlen alapdokumentumnak tekinti az 1995-ben megkötött egyezményt, Göncz Kinga külügyminiszter az utóbbi időben többször is ebben az értelemben hivatkozott a megállapodásra – szerepel a kommünikében. A külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Göncz Kinga külügyminiszter szlovák partnerének, Ján Kubisnak is azt fejtette ki szerdai, brüsszeli találkozójukon, hogy a szerződés megfelelő keretet ad a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez.
Tíz évvel ezelőtt, 1998-ban a két külügyminisztérium között jött létre egy megállapodás, amely az 1995. évi alapszerződés végrehajtásának mechanizmusát tartalmazza – áll Szelestey Lajos kommünikéjében. A megállapodás II. cikk 3. pontja kimondja, hogy a két külügyminiszternek évente át kell tekintenie az alapszerződés teljesítését, és meg kell határozniuk a további teendőket.
Mint a szóvivő kifejtette, a magyar külügyminiszter ennek a kötelezettségnek megfelelően tett javaslatot a szlovák diplomácia vezetőjének arra, hogy még ez év decemberében tartsanak egy áttekintő munkamegbeszélést. Lehetnek viták az államok között, de a fő az, hogy legyenek megfelelő mechanizmusok az ellentétek feloldására – szögezi le a közlemény.
Ivan Gasparovic szlovák államfő csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy szerinte a magyar–szlovák alapszerződés úgy van rendben, ahogy van, a dokumentumon nincs mit felülvizsgálni, inkább ajánlatos lenne betartani annak rendelkezéseit. A szlovák államfő a TASR szlovák hírügynökség jelentése szerint egy újságírói kérdésre válaszolva így reagált arra, hogy Göncz Kinga magyar külügyminiszter és szlovák kollégája, Ján Kubis szerdai, brüsszeli megbeszélésükön egyetértettek abban: „az alapszerződés működtetésének mechanizmusai revízióra szorulnak”.
(MTI)
