Gusztos a honlapjára is feltett interpellációban azt írja: „sajnálatos módon az elmúlt két évben a magyar jogrendszer korábban egységesnek látszó falán több tátongó rést is felfedeztek a szélsőjobboldaliak. Ma ezeken a jogalkotási és igazságszolgáltatási réseken járnak ki-be a nemzeti ünnepeket túszul ejtő, a joggal való visszaélést üzemszerűen művelő, a legdurvább erőszakos támadásokat elkövető bűnözők”.
A képviselő szerint bár egy ország látja élő, egyenes adásban, ahogy „csuklyás neonácik békés polgárokat savval locsolnak, rendőrautókat gyújtanak fel, épületeket vernek szét, ártatlanokra támadnak, mégsem mozdul meg az igazságszolgáltatás gépezete”. A politikus szerint ma csak „a bátorságát összeszedő, testi épségét és nyugalmát kockáztató civilek” feljelentésére indul büntetőeljárás.
Gusztos felidézi, hogy nemrég Hankó Faragó Miklós kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez, azt tudakolva, hogy a mindenki által észlelt bűncselekmények kapcsán miért marad el az ügyészség által hivatalból elindítandó eljárás. Az ügyész Hankónak azt válaszolta – idézi Gusztos –, hogy az ügyészségeknek csak feljelentésre, illetve „hivatali hatáskörben” tudomására jutott ügyekben van módja az eljárást megindítani.
Az SZDSZ-es politikus ezért azt szeretné megtudni, hogy megfelelőnek tartja-e azt a gyakorlatot a legfőbb ügyész, „mikor az ügyészség becsukja a szemét, és tízmillió ember által tudott, a nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot kapott bűncselekmény-sorozatokról az esetleges feljelentésig nem vesznek tudomást”, és hogy kíván-e bármit tenni annak érdekében, hogy „ne csak az áldozatok bátorságán, hanem a bűnüldözésre és igazságszolgáltatásra rendelt szerveken is múljon a büntetőeljárás megindítása”.
Gusztos szerint a ma hatályban lévő jogszabályok is alapjául szolgálhatnának egy új típusú joggyakorlatnak. A büntető törvénykönyv 228/A. §-a, amely azt a címet viseli, hogy az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése, épp a közelmúltban tucatjával tapasztalt, mégsem hivatalból indított büntetőeljárásban szankcionált bűncselekmények tényállását vázolja fel – ezt a tényállást tavaly mindössze egyetlen alkalommal alkalmazták – állítja az interpellációban.
Gusztos kijelenti: ma deklaráltan zsidóellenes pogromok, békésen felvonuló civilek ismételt és brutális bántalmazása, az utcai rendezvények monopóliumát erőszakkal megszerző, önkényuralmi jelképekkel masírozó félkatonai szélsőjobboldali magánhadseregek grasszálása marad büntetlenül, holott ma is vannak jogszabályok, melyek alkalmat és keretet, sőt az Alkotmánybíróság egyik határozata az ügyészség számára kötelezettséget is keletkeztet az eljárás hivatalból történő megindítására.
Mindezek fényében azt kérdezi Gusztos, hogy kíván-e a legfőbb ügyész változtatni az ügyészség jogértelmezői és jogalkalmazói gyakorlatán, annak érdekében, hogy a közvádlói feladatokat pontosan és következetesen lássa el.
A politikus szerint a válasz és az ügyészség további gyakorlata fontos üzenettel bír. „Üzen az áldozatoknak, mégpedig azt, hogy a jövőben is csak magukra számíthatnak-e, csak akkor bízhatnak az igazságszolgáltatásban, ha tudnak és mernek feljelentést tenni felfegyverzett neonácik ellen.” És üzen az említett bűncselekmények elkövetőinek is. Arról üzen – írja –, hogy hiába követi tízmillió ember egyenes adásban az általuk elkövetett bűncselekményeket, hiába kérkednek utána az elkövetők tetteikkel az interneten, mert az ügyészség számára mindez nem „hivatalos értesülés”, a nyomozó hatóság fölé rendelt közvádló deklaráltan nem is tud arról, hogy pár éve szokássá lett Magyarországon a szélsőjobboldal utcai terrorja – olvasható az interpellációban.
