Simor úgy vélte, a lakosság pénzügyi kultúrájának elmélyítése hozzájárulhat az ország pénzügyi stabilitásához is. Ehhez megfelelő oktatási rendszeren és a szereplők együttműködésén túl nemzeti stratégia kidolgozása is szükséges.
Gyurcsány Ferenc köszöntőjében a pénzügyi válsággal összefüggésben beszélt a pénzügyi kultúráról. A kormányfő szerint nem igaz, hogy a mostani pénzügyi krízis a szociális piacgazdaság halálát jelenti.
„Amit látunk, az a szociális piacgazdaság több, versengő modelljei egyikének messzeható válsága” – mondta. Hozzátette: „Hiszek a piacokban, de emellett bízom az állami szabályozás és felügyeleti tevékenysége fontosságában, és tudom, hogy siker csak aktív, hatékony együttműködés mellett érhető el piaci szereplők, társadalmi szervezetek és állami intézmények között”.
A felelősség nem osztható meg egyenlő arányban?
A kormányfő szerint azok a gazdaságok és társadalmak tudnak egyszerre stabilak és versenyképesek lenni, amelyek elutasítják a szélsőségeket, a piaci és az állami fundamentalizmust egyaránt. Sikeresnek nevezte az elmúlt időszakban folytatott, az egyensúly javulását eredményező, fegyelmezett költségvetési gazdaságpolitikát, ami szavai szerint növelte a hitelességet, ezért folytatni kell. „Büszke vagyok arra, hogy 1995 óta most először zártunk olyan fél évet, amikor a költségvetési hiány messze a maasrtichti kritérium alá csökkent, és a rendszerváltozás óta nem készült olyan költségvetés a választásokat megelőző évre, amelyben nem nő, hanem csökken az államháztartás hiánya” – mondta.
Hozzátette: ha 2006–2007-ben nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket, akkor ma, szűkülő likviditás és emelkedő elvárt hozamok mellett sokkal rosszabb helyzetben lenne az ország. Hozzátette: minden olyan értelmes javaslat támogatható, ami erősíti a hitelességet növelő, szigorú fiskális folyamatot. Gyurcsány Ferenc a kialakult pénzügyi válság fő felelősei közé sorolta a pénzügyi intézményeket, hitelminősítőket, könyvvizsgálókat, és hangsúlyozta, hogy a felelősség nem osztható meg egyenlő arányban a hitelezők és a hitelt felvevők között. Globális piacon a felügyeletnek és a szabályozásnak is globálisnak kell lennie.
Európai intézményekre és a mainál erősebb európai hatósági szabályozásra van szükség – hangsúlyozta. Hozzátette: a tisztességes megoldás nem a nemzeti pozíció védelme, hanem a nemzeti szuverenitások összegzése, ezért Magyarország meg fogja ismételni erre vonatkozó korábbi javaslatát.
Erősödő információs aszimmetria
Simor András a pénzügyi tudatosság fejlesztésével összefüggésben kifejtette: a banki szolgáltatások gyors fejlődése, a globalizációval folyamatosan megújuló termékek erősítik az információs aszimmetriát az eladó és a vásárló között. Jelentős a veszélye annak, hogy a vásárlók nem értenek az általuk vásárolt termékekhez, nem tudják felmérni annak kockázatát a megfelelő tájékoztatás hiánya miatt.
Magyarország felkészült a pénzügyi helyzet kezelésére?
Angel Gurría, az OECD főtitkára szerint Magyarország felkészült arra, hogy kezelje a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetet. Hozzátette ugyanakkor, hogy piaci turbulencia miatt nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a tényezőket, amelyek az országot közép- és hosszú távon sikeressé teszik. Hozzátette: a válság tanulságaként a jövőben vélhetően egyetlen ország sem hanyagolja el a pénzügyi oktatást. Mint mondta, az OECD felismerte ennek sürgősségét, ezért erősíteni fogja szerepét a pénzügyi oktatásban. A konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón az OECD főtitkára elmondta: nincs ember, aki ma meg tudná mondani, hogy elégséges-e az Egyesült Államokban elfogadott pénzügyi mentőcsomag. A kihívás az, hogy hogyan lehet a bankokat rávenni a hitelezés folytatására, amihez tőke kell. Úgy vélte: Európának is megnyugtató a tengerentúli döntés. Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntésével összefüggésben azt mondta: mára enyhült az inflációs nyomás, ami több döntési lehetőséget biztosít a jegybankoknak.
(MTI)
