Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali müncheni napilapban Christopher Keil Esedékes döntés című cikkében kommentálja a közszolgálati ARD televízió döntését, miszerint az kiszáll a Tour de France élő közvetítéséből. Jogászok vizsgálják, hogy az ARD és a ZDF hogyan mondhatják fel a Tour de France szervezőivel fennálló szerződéseket. A cikk szerzője szerint az élő közvetítésből való kiszállás okos döntés, mert ezzel igazolja a közszolgálati televízió, hogy milyen mértékben figyel műsorszolgáltatásának minőségére, hiszen a kerékpársport hitelessége a dopping miatt már régen elveszett. A szerző azzal folytatja, hogy már egy éve időszerű lett volna kilépni a terjedelmes Tour de France-közvetítésből, de az ARD inkább profitálni szeretett volna a kerékpársport népszerűségéből, ezért is lett a német kerékpárcsapat (Team Telekom) és a legjobb német kerékpáros, Jan Ullrich szponzora. Azonban a kerékpársportban jelen lévő doppingrendszer 2007-ben már arra késztette a két közszolgálati csatornát, hogy leállítsák a Tour de France éppen futó élő közvetítéseit. Mindezek után a közelmúltban egy új, állítólag orvosilag tisztán működő profit értek tetten csaláson, az ő német csapatát időközben feloszlatták. Éppen ezért nem volt többé kockázatos ejteni a Tour de France-szal kapcsolatos kötelezettségeket. A kérdés csak az a televíziók számára, hogy ezután minden más sportrendezvény közvetítését eme követelménynek megfelelően tudják lebonyolítani, beleértve az olimpiákat is.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Robert Benedikt Spekulációk: mi történt a Haider halála előtti utolsó órákban? című cikkében elemzi a karintiai tartományi elöljáró balesetével kapcsolatos találgatásokat. Jörg Haider balesetét követően egy kérdés foglalkoztatja az embereket: hol volt a tartományfőnök a halála előtti utolsó 90 percben? Két időpont biztos: 23.45 óra körül Haider elhagyta Veldent, és 1.15 körül szolgálati kocsijával felborult a Loiblba vezető szövetségi főúton Klagenfurtban. Hogy e két időpont között mit csinált, arról csak találgatások vannak.
21.45 körül Haider megjelent a Le Cabaret-ban, hogy Egon Rutter fényképésszel egy magazin első számának megjelenését ünnepelje. A legtöbb jelenlévő meggyőzően bizonyította, hogy Haider ott legfeljebb egy pezsgőspoharat ürített, és nem fogyasztott több alkoholt. Rutter úgy emlékszik, hogy Haider rövid idő után elhagyta a lokált, „mert neki odabent túl hangos és füstös volt”. Az ajtó előtt még tovább beszélgetett, azonban már nem ivott tovább. Veldenben Haider elbúcsúzott Stefan Petznertől.
Ami ezt követően történt, az egyelőre titokban maradt. Két bárból is érkeztek bejelentések, miszerint állítólag látták volna ott Haidert iszogatni. A kérdés, hogy hol ivott Haider ilyen rövid idő alatt annyit, ami az orvosszakértő által mért 1,8 ezrelékes véralkoholszintet magyarázná, egyelőre megválaszolatlan marad. Az ittasságon kívül más okát nem találták a tartományfőnök balesetének – hangsúlyozta Gottfried Kranz államügyész. Az orvosszakértő a boncolás során sem kábítószert, sem gyógyszert vagy pszichológiai tudatmódosítókat nem talált a vérében. Haider családja most feljelentést tesz az államügyész ellen szolgálati titoksértés miatt, amiért kiszivárgott Haider ittassága és lokállátogatása. „Példátlan, hogy egy boncolási jegyzőkönyv előbb a médiát járja be, s csak utána jut el a családhoz” – fogalmazott Huberta Gheneff ügyvéd.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Matthias Auer és Peter Martos Szomszéd válságban: Magyarországot csőd fenyegeti című cikkében elemzi a pénzügyi válság Budapestre gyakorolt hatását. A következőket írják: Magyarország az összeomlás ellen harcol. Évek óta küzd a budapesti kormány a magas államadósság ellen – 2007-ben ez 62 milliárd euró volt, ami GDP-arányosan nem sokkal magasabb, mint az osztrák államadósság, de egyetlen közép-európai fiatal piacgazdaság sem rendelkezik ilyen magas adóssággal.
Nem volt olyan nagy a probléma, amíg ezeket az adósságokat állampapírokkal finanszírozni lehetett. De néhány napja sokat csökkent az „adós Magyarországgal” szembeni bizalom, és teljesen összeomlott az államkötvénypiac. A forint és a részvénypiacok azonnal zuhanni kezdtek. Az Európai Központi Bank (EKB) gyorssegélyként ötmilliárd eurót ígért Budapestnek, hogy megakadályozza az államcsődöt. Amennyiben nem sikerül a bizalmat helyreállítani, Magyarország súlyos problémák előtt áll. „Az év végéig Magyarország képes a víz felett tartani magát” – fogalmaz Richter Sándor, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) szakértője. Ha addig nincsenek új vásárlók, akkor lesz szükség az EKB és az IWF (Nemzetközi Valutaalap) segélycsomagjára.
Bár a budapesti kormány lázasan dolgozik a mentőcsomagon, a szombati „nemzeti csúcs” előtt tanácstalanság uralkodik Budapesten. Ahol a kormányfő súlyos megszorításokat javasolna, ott az ellenzék kategorikusan elutasít. A válságra hivatkozva az ellenfelek egymást vádolják majd, ami megakadályozza a megállapodást. Abban az estben, ha Magyarországot a várakozásoknak megfelelően az EKB és az IWF megmenti, a gazdasági növekedés a következő években alig haladja meg a nullát.
A döntő kérdés nem a nemzeti csúcs, hanem hogy Magyarország csak az első dominó a kelet-európai országok sorában, melynek pénzügyi fennmaradásáért kell aggódni. Szerbia és Ukrajna, Magyarországhoz hasonlóan, már segítséget kért az IWF-től. „Magyarország van a legrosszabb helyzetben” – nyilatkozta Vladimir Gligorov, a WIIW pénzügyi szakértője. Amennyiben a pénzügyi válságban nem tapasztalható gyors javulás, akkor a régióból újabb riasztó hírek várhatók, így például Bulgáriából, Romániából és Horvátországból. Hosszú távon ezeknek az országoknak csökkenteniük kell importfüggőségüket, hogy ismét kezelhető szintre csökkenjen a teljesítményhiányuk. Az odavezető út sokaknak nem fog tetszeni, mert ez kevesebb fogyasztást és nagyobb takarékosságot jelent.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
