A dalai láma Tibet vallási vezetője, aki közel fél évszázada indiai száműzetésben él. Személye az elmúlt – illetve különösen az augusztusi pekingi olimpiát megelőző – hónapokban újra a nemzetközi figyelem előterébe került amiatt, hogy külföldön élő tibetiek erőteljes tiltakozó kampányt folytattak a Tibetben gyakorolt kínai hatalom ellen. A dalai láma rendszeresen hangsúlyozta, hogy nem törekszik Tibet Kínától való elszakítására, de arra igen, hogy a tibetiek megélhessék saját kulturális és vallási identitásukat.
Peking ennek ellenére mélységes gyanakvással figyeli a dalai láma minden megnyilvánulását, és általában kifejezésre is juttatja rosszallását, ha egy ország bensőséges kapcsolatokat ápol Tibet száműzetésben élő vallási vezetőjével. Kína – korántsem pusztán a tibeti helyzetre visszavezethető – rossz emberi jogi bizonyítványa miatt az olimpia előtt felmerült az a gondolat is, hogy a nemzetközi közösségnek bojkottálnia kellene a játékokat, de ezt elvetették.
Most, az olimpia után az Európai Unió a jelek szerint jobban fel akarja emelni a szavát a kínai emberi jogi jogsértések ellen. Ebbe illeszkedik az emberi jogok előmozdításáért járó Szaharov-díj csütörtöki odaítélése, valamint a dalai láma meghívása is, amiről már régebben folyt a vita uniós berkekben. A december 4-iki dátum olyan hétre esik, amikor az Európai Parlament nem Strasbourgban, hanem Brüsszelben tart ülést.
A dalai lámát tehát Brüsszelbe várják december elején. Hu Csia kitüntetéséről a pekingi külügyminisztérium elmarasztalóan nyilatkozott, de – ellentmondva a kínai EU-nagykövet korábbi levelének – nem helyezte kilátásba a Kína-EU kapcsolatok lehűtését. Éppen ellenkezőleg: a kínai szóvivő szerint a Szaharov-díj „szót sem érdemel”olyan fontosabb eseményekhez képest, mint amilyen az Európa-Ázsia (ASEM) csúcstalálkozó.
(MTI)
origo.hu
Újabb információk a megrázó balesetről, melyben egy fiatal lány életét vesztette Bakonypéterd határában
