Markische Allgemeine Zeitung
A potsdami napilapban Roland Mischke Most az első EU-tagállamot fenyegeti az államcsőd című cikkében a pénzügyi válság várható magyarországi hatásaival foglalkozik. A magyaroknak a szájukig ér a víz. Katasztrófa azonban az, hogy a válság hatása csak enyhíthető, de már elháríthatatlan. „Mindent el tudok képzelni” – nyilatkozta Kúrancsi János közgazdász –, „de azt nem, hogy mi történik akkor az országban, ha az állam képtelen lesz kifizetni a hivatalnokait. Bezárják a városházakat, kórházakat és iskolákat? Mit tesznek a bankok, ha már nem lesz pénz a trezorjaikban?”
Az MNB elnöke által követelt takarékossági csomag megszorításokat követel a lakosságtól, miközben azt látják, tovább pusztul az infrastruktúra. Főként az óvodákat, iskolákat és a szociális intézményeket fogja megtalálni, no meg a nyugdíjakat, mely már most is alig teszi lehetővé a méltó életet. Kúrancsi már megmozdulásokról beszél: „Ismerem a magyarjaimat. Egy ideig csak szemlélődnek, de azután odacsapnak”.
Richter Sándor, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WIIW) Magyarország-szakértője szkeptikus. Az év végéig az ország valószínű, hogy elevickélhet újabb állami hitelek nélkül. De a piacok hektikus mozgása rövid távon államcsődhöz vezethet. Vladimir Gligorov, szintén a WIIW pénzügyi szakértője azonban jelentős különbséget lát Izland és Magyarország között, méghozzá Budapest kárára. Miközben az izlandiak bízhatnak saját erejükben és erőforrásaikban (halászat, nyersanyag), addig Magyarországnak jóval kevesebb a lehetősége, hogy saját erőből talpra álljon. Gazdasága szorosan kapcsolódik más országok gazdaságához, s mivel ott bajok vannak, ezért a magyaroknak még rosszabbul fog menni. Magyarország lehet szerinte az első kelet-európai dominó, melyet Románia, Bulgária és Ukrajna követhet. A bécsi szakértők igen rossz híreket várnak a térségből, amennyiben a nemzetközi pénzügyi válsághelyzet nem kezd el a közeljövőben enyhülni.
Handelsblatt
A német gazdasági napilapban Reinhold Vetter Magyarország válsága megterheli egész Kelet-Európát című cikkében elemzi a pénzügyi krízis hatását a visegrádi államokra. A globális pénzügyi válság már az összes kelet-európai EU-tagállamot fenyegeti, ezért nyugati befektetők – tekintettel Magyarország komoly gazdasági nehézségeire – az elmúlt napokban nagy mennyiségű tőkét vontak ki az összes kelet-európai tőzsdéről. Hogy mennyire erős vagy gyenge ténylegesen egy gazdaság, az egyre inkább háttérbe szorul. „Minden a térségből érkező rossz hír mindannyiunknak árt” – panaszolja Dariusz Filar, a lengyel nemzeti valuta tanácsának tagja. Az év eleje óta a varsói, prágai és budapesti tőzsdeindex a felére esett vissza. A régiós valuták is vesztettek értékükből. Ennek ellenére egyes államok, mint Lengyelország, Csehország és Szlovákia kevéssé fenyegetettek a válságban, mint Magyarország, Lettország és Észtország, ahol nincs sok ok az optimizmusra. „A globális válság nem fog teljesen elérni bennünket” – nyilatkozta Filar. Ezt a felfogást erősíti ezen országok bankrendszerének viszonylagos stabilitása. Mindeddig nyoma sincs az összeomlásnak. „A régió bankjait nem érte el az ingatlanpiaci szemét” – fogalmazott drasztikusan Meciej Krzak, a varsói Szociális és Gazdasági Tanulmányok Központjának munkatársa.
Az új uniós tagállamok reálgazdaságára is hat a nemzetközi pénzügyi válság. A Volkswagen és a Peugeot–Citroen Szlovákiában, a VW–Skoda Csehországban már csökkentette a termelését. Ugyanaz érvényes a romániai acélgyáros, Mittal Steel terveire is. „Termeléscsökkentésre kell számítani az élelmiszeriparban, bútorgyártásban és természetesen az autóiparban” – nyilatkozta Piotr Kalisz, a varsói Citi-Handlowy Bank elemzője. Párhuzamosan mindenütt csökkentik a növekedési várakozásokat. „Az idei 5,4 százalékos közép- és kelet-európai növekedés jövőre 4,3 százalékra csökkenhet” – áll az Erste Group elemzésében. Leon Podkaminer, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének munkatársa szerint a növekedés nem esik ilyen gyorsan, mert a régió államai még mindig a Nyugattal szembeni lemaradásuk ledolgozásán dolgoznak. „Nem vagyunk recesszióra ítélve”, fogalmaz Krzysztof Rybinski, az Ernst & Young munkatársa Lengyelországgal kapcsolatban.
Die Presse
Az osztrák napilap Haverkodás az első körben című cikkében a kedden elkezdődött bécsi koalíciós tárgyalásokon történteket ismerteti. Werner Faymann (SPÖ) kijelentette: „Velünk biztosan nem lesz bevezethető a tandíj, miként nem hagyjuk, hogy megtiltsák az EU-népszavazás gondolatának támogatását”. Josef Pröll folyamatosan azt hangoztatta, a tárgyalások kimenetele nyitott: „Nézzük meg, képesek leszünk-e egy koalíciót összehozni”.
A megbeszélés jó két óra hosszat tartott, a nyilatkozatok alapján sokkal jobb hangulatban zajlott, mint két évvel ezelőtt, mikor „leszerelési tárgyalásokról” volt szó. A megbeszélést követően külön-külön álltak a sajtó elé a pártelnökök. Faymann elismerte minden résztvevő törekvését, hogy az összekapcsolókat állítsa középpontba az elválasztók helyett. Pröll elfogadható eredményről beszélt. Konkrét eredmények? Az a közös felismerés, hogy a tartalmi kérdésekben viszonylag gyorsan megállapodásra kell jutniuk. E célt szolgálják a csütörtökönként sorra kerülő megbeszélések a bizottságokban és albizottságokban. Azonnali intézkedésként az SPÖ és ÖVP megállapodott egy konjunktúracsomagról, melyet szerdán a minisztertanács, majd október 28-án a nemzetgyűlés alakuló ülésén fognak véglegesíteni. A kis- és középvállalkozók számára az állami fejlesztési bank garanciakeretét 2,95 milliárd euróról négymilliárdra emelték. Emellett 400 millió eurót kívánnak az utakba és a vasúthálózatba fektetni. Az EU-val kapcsolatos kérdéseket Andreas Schieder (SPÖ) közigazgatási kérdésekkel foglalkozó államtitkárnak és Ursula Plassnik (ÖVP) külügyminiszternek kellene tisztázni. De Schiedernek még állítólag az sem sikerült, hogy időpontot kapjon Plassniktól.
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban