Mentőöv a bankoknak? Vitázik a módszerről Berlin és Párizs

Állítólag vita robbant ki Párizs és Berlin között, ugyanis Németország visszautasítja a pénzügyi válságnak azt a kezelési módját, amelyet Washington alkalmaz. Növekszik a bizonytalanság a tervezett – a krízissel foglalkozó – európai csúccsal kapcsolatban. • A szenátus megszavazta a 700 milliárdos tervet

MNO
2008. 10. 02. 10:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A globális pénzügyi válságról az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Franciaország javaslatára tartandó európai csúcstalálkozó körül csütörtöki lapértesülések szerint egyre nagyobb a bizonytalanság, miután az európai országok megosztottak a megoldási javaslatokat illetően. A francia sajtó szerint a Nyolcak (G8) európai tagjai (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország) között Párizsban szombatra tervezett találkozó tényét hivatalosan eddig sehol nem kívánták megerősíteni a Párizs és Berlin között kirobbant vita miatt. Németország ugyanis visszautasítja egy, az amerikaihoz hasonló, a nehéz helyzetbe került európai bankok megsegítésére kidolgozott 300 milliárd eurós európai mentőcsomag tervét, amelyet a párizsi sajtó egyöntetűen a francia elnöki hivatalból származó ötletnek tulajdonít.

Christine Lagarde francia gazdasági miniszter a német Handlesblatt című lapban csütörtökön megjelent interjúban egy közös európai alapról beszélt, amelynek ötletét a német pénzügyminisztérium egyik szóvivője határozottan ellenezte. Az alap finanszírozásáról azonban eddig semmilyen hivatalos információ nem látott napvilágot. Az, hogy Párizs 300 milliárd eurós összegre gondolt, a lapok szerint brüsszeli forrásokból származik, de ezt a francia gazdasági minisztérium cáfolta.

A BBC-nek szerda este adott interjújában Christine Lagarde pedig „kategorikusan” cáfolta, hogy Párizs európai mentőcsomagot javasolna. Jean-Claude Juncker, az Eurocsoport elnöke csütörtökön úgy vélte, hogy Európában nem szükséges egy Paulson-tervhez hasonló beavatkozás, mert a pénzügyi szektor stabil. A luxembourgi miniszterelnök a négy érintett uniós vezető, valamint Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke mellett szintén hivatalos a párizsi csúcstalálkozóra. Az itt felmerülő javaslatok azt követően hétfőn kerülhetnének Luxembourgban az eurocsoport pénzügyminiszterei, majd másnap a 27-ek elé.

Az Európai Tanács október 15–16-i ülésén az európai állam- és kormányfők pedig meg is állapodhatnának az első intézkedésekben – értesült a Les Échos című francia gazdasági napilap. Párizs a bankok szigorúbb könyvelési szabályozása mellett a költségvetési hiányra vonatkozó európai szabályok, azaz a maastrichti kritériumok könnyítését is szeretné elérni, amelyhez viszont Berlin szintén nem járulna hozzá. „Ezek normális időben érvényes szabályok, nem válságban. Jelenleg az a kérdés, hogy hagyjuk-e a rendszert összeomlani, vagy pedig megakadályozzuk azt ... Most nem a maastrichti kritériumok élveznek prioritást, hanem a globális pénzügyi rendszer, azaz az állampolgárok megtakarításainak megmentése” – hangoztatta csütörtökön a Canal+ kereskedelmi televízióban Henri Guaino, a francia elnök egyik legfőbb tanácsadója.

A konvergenciakritériumok szerint az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP három százalékát. Jean-Francois Copé, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) nemzetgyűlési frakcióvezetője szerint viszont nem fogadható el Guiano javaslata, azaz a költségvetési hiány növelése.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.