Mentőöv a bankoknak? Vitázik a módszerről Berlin és Párizs

Állítólag vita robbant ki Párizs és Berlin között, ugyanis Németország visszautasítja a pénzügyi válságnak azt a kezelési módját, amelyet Washington alkalmaz. Növekszik a bizonytalanság a tervezett – a krízissel foglalkozó – európai csúccsal kapcsolatban. • A szenátus megszavazta a 700 milliárdos tervet

A globális pénzügyi válságról az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Franciaország javaslatára tartandó európai csúcstalálkozó körül csütörtöki lapértesülések szerint egyre nagyobb a bizonytalanság, miután az európai országok megosztottak a megoldási javaslatokat illetően. A francia sajtó szerint a Nyolcak (G8) európai tagjai (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország) között Párizsban szombatra tervezett találkozó tényét hivatalosan eddig sehol nem kívánták megerősíteni a Párizs és Berlin között kirobbant vita miatt. Németország ugyanis visszautasítja egy, az amerikaihoz hasonló, a nehéz helyzetbe került európai bankok megsegítésére kidolgozott 300 milliárd eurós európai mentőcsomag tervét, amelyet a párizsi sajtó egyöntetűen a francia elnöki hivatalból származó ötletnek tulajdonít.

Christine Lagarde francia gazdasági miniszter a német Handlesblatt című lapban csütörtökön megjelent interjúban egy közös európai alapról beszélt, amelynek ötletét a német pénzügyminisztérium egyik szóvivője határozottan ellenezte. Az alap finanszírozásáról azonban eddig semmilyen hivatalos információ nem látott napvilágot. Az, hogy Párizs 300 milliárd eurós összegre gondolt, a lapok szerint brüsszeli forrásokból származik, de ezt a francia gazdasági minisztérium cáfolta.

A BBC-nek szerda este adott interjújában Christine Lagarde pedig „kategorikusan” cáfolta, hogy Párizs európai mentőcsomagot javasolna. Jean-Claude Juncker, az Eurocsoport elnöke csütörtökön úgy vélte, hogy Európában nem szükséges egy Paulson-tervhez hasonló beavatkozás, mert a pénzügyi szektor stabil. A luxembourgi miniszterelnök a négy érintett uniós vezető, valamint Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke mellett szintén hivatalos a párizsi csúcstalálkozóra. Az itt felmerülő javaslatok azt követően hétfőn kerülhetnének Luxembourgban az eurocsoport pénzügyminiszterei, majd másnap a 27-ek elé.

Az Európai Tanács október 15–16-i ülésén az európai állam- és kormányfők pedig meg is állapodhatnának az első intézkedésekben – értesült a Les Échos című francia gazdasági napilap. Párizs a bankok szigorúbb könyvelési szabályozása mellett a költségvetési hiányra vonatkozó európai szabályok, azaz a maastrichti kritériumok könnyítését is szeretné elérni, amelyhez viszont Berlin szintén nem járulna hozzá. „Ezek normális időben érvényes szabályok, nem válságban. Jelenleg az a kérdés, hogy hagyjuk-e a rendszert összeomlani, vagy pedig megakadályozzuk azt ... Most nem a maastrichti kritériumok élveznek prioritást, hanem a globális pénzügyi rendszer, azaz az állampolgárok megtakarításainak megmentése” – hangoztatta csütörtökön a Canal+ kereskedelmi televízióban Henri Guaino, a francia elnök egyik legfőbb tanácsadója.

A konvergenciakritériumok szerint az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP három százalékát. Jean-Francois Copé, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) nemzetgyűlési frakcióvezetője szerint viszont nem fogadható el Guiano javaslata, azaz a költségvetési hiány növelése.

(MTI)