Az Über című darab az elmélyülésről és a vizsgálódásról szól. Van Rijn igyekszik a tudatos „nézésre” ösztönözni a közönséget, mert vélemémye szerint ezáltal hozzuk létre a világot. Van Rijn nem ideológizál, érvel s filozofál, egyszerűen csak treremt magyarázatok nélkül. " Úgy érzem, hogy sokat fejlődtem mint művész, már nincs arra igényem, hogy megértsem tudatosan, hogy mit is csinálok, már nem helyezem teoretikus és filozófiai alapokra a munkáltságomat, talán azért, mert ismerem már a saját idiomatizmusomat" – nyilatklozta az MNO-nak.
Az NTGent színház társulat és közösségen belül minden egyes tag érzékenyen reagál a külvilág történéseire. A társulat nemcsak színészekből áll, hanem írókból, rendezőkből, filozófusokból, és a színháztól távoli területek szakértőiből. "Színházunk kollektíva, de mindenkinek meg van a szakmai területe és dolga, amit egyedül végez, a hétköznapokban nem dolgozunk együtt. Ezt így találtuk ki, hisz a művészeknek a totális szabadság nagy előny és igény, így a legjobb a művésznek s a társulatnak is egyaránt" – tette hozzá a rendező.
Van Rijn Christoph Marthaler 1992-es rendezésének – Pessoa: Faust, Eine subjektieve Tragödie – Anna Viebrock által készített díszletét használja újra az Über-ben, mert ez a különleges díszlet sok történelmet tartalmaz. „Ilyen kimagasló díszlet csak is jó előadást érdemel, tehát kihívás volt megfelelni a díszletnek, nagy fába vágtam a fejszém, de azt hiszem, sikeresen beleszőttem a saját gondolataimat” – fűzte hozzá a rendező.
origo.hu
Hatalmas tragédia: soha többet nem látják az apjukat a fiatalon elhunyt rendőr gyerekei
