Nézőpont: nem sikerült javítani Gyurcsány megkopott képén

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006 nyara után újabb lehetőséget kapott, hogy a társadalom nagy részét hátrányosan érintő intézkedésekkel kapcsolatban „megnyugtassa” az aggódókat. A beszélgetés azonban új elemet alig tartalmazott, a kormányfő pedig az ilyenkor vártnál többet foglalkozott az átlagembert vélhetőleg kevésbé érdeklő technikai részletekkel – áll a Nézőpont Intézetnek a Gyurcsány-interjúról kiadott gyorselemzésében.

A kormány 2008-as megszorító intézkedései előtt a tévénézőkhöz szóló miniszterelnök a Magyarországot súlyosan érintő globális pénzpiaci válság kapcsán ezúttal interjú formájában nyugtathatta volna a bérükért és nyugdíjukért aggódókat. Az egyébként ellenfelei által is elismert kommunikációs képességekkel rendelkező Gyurcsány Ferenc azonban ezúttal sem élt az alkalommal, a beszélgetés első felében leginkább az IMF-hitel pénzpiaci részleteit ismertette. Lényeges elem azonban, hogy a miniszterelnök hangsúlyozta: a mintegy ötezermilliárd forintos hitelkonstrukció 2010-ig, tehát pont a következő választásokig tart, amivel az ő idő előtti lemondását kilátásba helyezők felé saját pozíciójának stabilitását kívánta jelezni – elemzi a Nézőpont Intézet Gyurcsány interjúját.

Gyurcsány Ferenc csak a beszélgetés második felében fejtette ki – azonban itt is újdonságok nélkül – kormánya cselekvési tervét: a legfőbb cél a munkaerőpiac, azon belül is a közszférában dolgozók állásainak védelme, amiért cserébe a bérbefagyasztást sem tartja túl nagy árnak. Látványosan hiányoztak azonban a nemzeti csúcson hangoztatott „kidolgozandó reformok”: a kormányfő ezúttal többnyire védekező pozíciót választott – állítja az elemzés.

Ugyanez jellemezte a – meglepően rövid ideig, mindössze három perc keretében tárgyalt – nyugdíjrendszert is: miközben Gyurcsány Ferenc lényegében ismét megvédte a 13. havi juttatást, és „sürgető” tényezők hiányában időben kitolta a szerkezeti átalakítást. Tette ezt annak ellenére, hogy a kormány hivatalba lépése óta többször hangoztatta ennek szükségességét. Kevés „kedvelt téma” maradt a beszélgetésben – áll az elemzésben –, a miniszterelnök mindössze a számla nélküli képviselői juttatások felszámolásának szükségességét hangoztatta, igaz, azt is hozzátette: neki az Országgyűlés ilyen jellegű döntésére nincs hatása, látszólag elfeledve saját, egy évvel ezelőtt bejelentett népszavazási kezdeményezését is. Az adócsökkentés kizárásával sem mondott lényegileg semmi újat Gyurcsány Ferenc: bár az interjú során többször hangsúlyozta, nem az IMF diktálja a tempót a kormány gazdaságpolitikája terén, a köztehercsökkentés elvetésénél elsősorban a valutaalapra hivatkozott.

Az elemzés megállapítja: összességében az interjú kevés pozitív üzenetet és újdonságot tartalmazott, Gyurcsány Ferenc az ilyen esetekben a választók által igényelt „védelmező” politikus szerepével sem igyekezett saját hitelességét erősíteni. A beszélgetés több, ellentmondástól terhelt része is arra enged következtetni: 2006 után a miniszterelnök ismét elszalasztotta annak lehetőségét, hogy egy krízishelyzetben javítson saját megkopott képén.