Az, hogy a devizahitelek válságba fognak jutni, előrejelzi, hogy a forint tovább fog gyengülni – jelentette ki Orbán Viktor kedden, miután a Budapesti Értéktőzsde vezetőivel tárgyalt. A Fidesz elnökét Cselovszki Róbert, a BÉT megbízott elnöke, Mohai György, a BÉT vezérigazgatója és Tóth Attila vezérigazgató-helyettes fogadta, a pártelnököt Matolcsy György volt gazdasági miniszter, Varga Mihály Fidesz-alelnök, valamint Járai Zsigmond volt jegybankelnök és Szapáry György volt jegybanki alelnök kísérte el.
Orbán Viktor a több mint egyórás találkozó után a kormány devizahitelekkel kapcsolatos elképzeléseire vonatkozó újságírói kérdésre azt mondta: nem érti az ütemezést, mert ebben a pillanatban még kezelhetőek a devizahitelek. „Ha persze a forint beszakad, akkor szükség lehet olyasmire, amin a kormány most töri a fejét, de lehet, hogy már tudnak valamit a forint jövőjével kapcsolatban, amit mi még nem” – jegyezte meg. Szerinte az elmúlt időszakban a kormányzat a forintot mesterséges eszközökkel, mesterségesen erős állapotban tartotta, ha viszont árfolyam a reális áron mozgott volna 250 és 260 forint között, akkor jelenlegi 274 forintos euróárfolyam nem keltené az összeomlás érzését, és nem alakult volna ki egy rossz pszichózis.
A miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak
„A forinttal nincsen nagyobb baj, akkor lesz, ha nem tudjuk a bizalmi válságot megoldani. A miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak. Ezzel a bizalmi helyzettel, amiben most a miniszterelnök és kormány van, nem lehet a forint esését megakadályozni” – jelentette ki a pártelnök, aki szerint a bizalmi válságot a rossz vezetés okozza, egy jobb vezetéssel viszont megoldható a bizalmi válság, megvédhető a forint is. A pártelnök ezért azt kérte az MSZP-től, hogy sürgősen oldja meg a vezetési válságot, és gondoskodjon arról, hogy cselekvőképes vezető álljon az ország élén, mert a mostani vezetővel nem lehet elkerülni, hogy a forint megroppanjon, hogy a meginduljon a gazdaság visszaesése, hogy több mint 200 ezer ember állása veszélybe kerüljön.
„Izlandon is így kezdődött”
Orbán Viktor kérdésre válaszolva aggasztó jelnek nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc felhívta Putyint. A pártelnök úgy fogalmazott: maga a hír „elég rosszul hangzik”, „Izlandon is így kezdődött”. Hozzátette: nyilván senki sem kívánja Magyarországon, „hogy a pénzügyi válság eredményeképpen Magyarország orosz kézre jusson”, ezért még azelőtt meg kell oldani Magyarország bizalmi válságát, mielőtt a helyzet odáig súlyosbodna, hogy az oroszokon kívül másra nem lehet számítani. „Ha mi magunk gerjesztjük azt a hírt, hogy felhívjuk Putyint, hogy devizahiteleket ütemezünk át, hogy világbankhoz fordulunk, ha mi magunk gerjesztünk magunk körül válsághangulatot, akkor lesz is válság” – fogalmazott a pártelnök, aki szerint a szocialista párt vezetői nem értik a válság a lényegét, csupa olyan intézkedést jelentenek be rossz ütemben, amelyek csak súlyosbítják a helyzetet. Hangsúlyozta: Magyarország mostani, katasztrófához közeli állapota nem következik a gazdaság helyzetéből, a magyar gazdaság sokkal jobb állapotban van annál, mint amilyen híreket készpénznek vesznek róla a világ pénzügyi központjaiban.
Fenntartható az „arany háromszög”?
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy „első lépésként egy 10 milliárd eurós növekedési programot kellene meghirdetni, amiből 5 milliárd euró az adócsökkentés, 5 milliárd pedig európai uniós pénz”. Utalt arra, hogy Európában szinte minden ország valamiféle növekedésélénkítő csomagot indít el: van, ahol jelentős adókedvezményekkel, van ahol célzott tőkejuttatásokkal; eközben Magyarország megszorítást akar bevezetni. A Fidesz elnöke úgy látja, hogy ha jó gazdaságpolitikát folytatnak, akkor fenntartható az „arany háromszög”, vagyis a szociális és pénzügyi egyensúly, valamint az adócsökkentésre épülő növekedési program. Kérdésre válaszolva kijelentette: az azonnali adócsökkentés híve, egyszerre hajtaná végre az adó-és járulékreformot, a foglalkoztatási-, a fejlesztéspolitikai- és kormányzati-politikai reformot, mert rossz gondolatnak tartja, hogy először stabilizálni kell a helyzetet, és csak azután jöhet a növekedés, holott a növekedés maga a megoldás.
Ezt ahhoz hasonlította, mint amikor azt mondták, „először le kell rakni a szocializmus alapjait, és ha sikerül, akkor jön majd a fejlett szocializmus”. A Fidesz elnöke szerint a válság megoldásában a tőzsdéknek egy nagyságrenddel nagyobb szerepet kellene játszaniuk, a tőzsde segíthet abban, hogy az emberek minél több pénzt takaríthassanak meg. Támogathatónak nevezte, hogy a hosszú távú befektetési számlákra elhelyezett összeget le lehessen írni az adóalapból, valamint azt is, hogy az állam nyújtson segítséget azoknak a cégeknek, amelyek tőzsdére szeretnének menni. Kijelentette: ha Magyarország az euróövezet tagja lenne, akkor a pénzügyi rendszerét nem rázná meg ennyire a válság, „Lám Szlovénia is könnyebben éli túl a válságot, sőt az előszobában tartózkodó Szlovákia is fölényes nagy hangon oktatgathat bennünket, csak azért mert az euróbevezetés árnyékában érezheti magát” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz támogathatónak tartja például az OTP esetében, hogy állami beavatkozás mentsen meg nem állami bankot, Orbán Viktor azt mondta: minden megoldást készek megfontolni, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy mindenfajta államosítást megelőzően a tulajdonosokkal meg kell egyezni.
Szijjártó: Több pénz maradna a vállalkozóknál
Orbán Viktornak ahhoz a megjegyzéséhez kapcsolódóan, hogy „első lépésként egy 10 milliárd eurós növekedési programot kellene meghirdetni, amiből 5 milliárd euró az adócsökkentés, és 5 milliárd pedig európai uniós pénz”, Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője magyarázatként elmondta: eddig a kis- és közepes vállalkozások az uniós források 3-3,5 százalékát kapták, a Fidesz viszont azt szeretné, ha ez az arány 30-35 százalék lenne. Ez tenné ki tehát 10 milliárd euró egyik felét. Az ötmilliárd eurós adócsökkentés pedig azt jelenti, hogy ennyivel több pénz maradna a vállalkozóknál és az embereknél.
(MTI)
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
