A döntés megfelelt a várakozásoknak, piaci elemzők szinte egybehangzóan úgy vélték, hogy a testület nem változtat az alapkamat szintjén, amely május óta van érvényben. Kamatcsökkentésre a véleményalkotók szerint ebben az évben már nem kerül sor.
Nem volt javaslat a változtatásra
A monetáris tanács hétfői ülésén nem volt más javaslat az alapkamat változatlanul hagyásán kívül – mindta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a testület vezetője hétfőn sajtótájékoztatón A monetáris tanács hétfőn változatlanul 8,5 százalékon hagyta az alapkamatot, ez megfelelt a piaci várakozásoknak. A tanács a közlemény szerint megállapította, hogy a magyar gazdaság kilátásait jelenleg elsősorban globális tényezők alakítják. Az elmúlt hetekben a magyarországi pénzügyi piacokon fokozottan jelentkeztek a nemzetközi pénzügyi válság hatásai. A globális likviditáshiány a piacokon működési zavarokhoz vezetett. A tanács ebben a helyzetben kiemelten fontosnak tartja a pénzügyi közvetítés működésének folyamatosságát. Ennek érdekében a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hetekben számos lépést kezdeményezett, illetve tett – állapítja meg a közlemény. A gazdasági folyamatokat áttekintve a tanács úgy látja, hogy az infláció – az elmúlt időszakban megfigyelt tendencia folytatásaként – tovább mérséklődhet, miközben a globális dekonjunktúra rontja a hazai növekedési kilátásokat. A várható nemzetközi gazdasági folyamatok növelik annak a valószínűségét, hogy az olaj-, élelmiszer- és egyéb nyersanyagárak tartósan csökkennek. A hazai dezinflációhoz ezek mellett a gazdaság növekedésének az európai dekonjunktúrából, valamint a belföldi hitelezés visszafogásából eredő lassulása is hozzájárul.
Simor: Végső mentsvár az EKB-val kötött szerződés
A forint gyengülését fundamentális okok nem indokolják, ha az MNB úgy látja, hogy a forint árfolyama veszélyezteti az inflációs célt, vagy a pénzügyi stabilitást, közbe fog lépni – mondta Simor. Az eddig megtett intézkedések fő célja nem a forint árfolyamának erősítése, hanem a pénzügyi szektor működőképességének biztosítása volt. Hozzátette: az EKB-val kötött megállapodás nem azért született, mert erre most szükség volt, „ez egy végső mentsvár”. A jegybank elnök szerint nem világos még, hogy a forint gyengülése átmeneti vagy trendszerű.
„Nincs államcsődközeli helyzet”
Magyarország nem áll az államcsőd szélén, Izland és Magyarország között semmi hasonlóság nincs – jelentette ki Simor. Simor nem érzi úgy, hogy a devizahiteleseket meg kellene menteni, volt már ennél nagyobb forintárfolyam-kilengés is, akkor sem nőtt meg jelentősen a törlesztőrészlet, másrészt tudomásul kell venni, hogy „nincs ingyen ebéd” – fogalmazott. Olyan megoldás nincs, ami senkinek nem kerül pénzbe – hangsúlyozta az MNB elnöke.
Magas a devizahitelek aránya
Különösen a 2002-2006 közötti gazdaságpolitika, a lakosság magas devizahitel-állománya, illetve az ugyancsak magas rövid lejáratú külső adósságállomány miatt rossz Magyarország piaci megítélése, amin a közpénzügyi szabályozás és a gazdasági növekedés gyorsítása javíthat – válaszolta kérdésre Simor. Hozzátette: a gazdaságpolitikában ugyan kedvező folyamatok indultak be, a piac azonban tart a visszarendeződéstől. A lakossági devizahitelek miatti kockázatot – Simor szerint – a piac túlértékeli, mivel Magyarországon a devizahitelezés sokkal konzervatívabban, szigorúbban folyt, mint más országokban. A csökkenő deficit ellenére is magas adósságállomány is rontja az ország megítélését, amin csak a növekedés gyorsításával lehet javítani – mondta. További kockázati tényezőnek nevezte a magas rövid lejáratú adósságállományt, ám hozzátette: a piac nem veszi figyelembe, hogy ennek mintegy fele a magyar bankrendszer adóssága a saját anyabankjuk felé.
(MTI)
origo.hu
Összeül a mai napon a Nemzetbiztonsági Bizottság
