Strasbourg szerint véresre lehet verni a magyarokat + Képek

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar hatóságok nem sértették meg az emberi jogok európai egyezségokmányának a gyülekezés szabadságát biztosító cikkelyét, amikor 2002-ben brutális módszerekkel oszlatták fel a budapesti Erzsébet hídon, majd a Parlament előtt a választásokon leadott szavazatok újraszámlálását követelő kormányellenes tömegtüntetéseket.

MNO
2008. 10. 08. 13:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő bíróságnál Molnár Éva németországi lakos tett panaszt. Az ügyben hozott ítéletében a taláros testület úgy foglalt állást, hogy a rendőrség kellő türelmet tanúsított a demonstrálók irányában, akik előre nem jelentették be akciójukat, és súlyosan akadályozták a forgalmat. A tüntetők így is órákon át élhettek gyülekezési jogukkal, és a demonstráció feloszlatása a körülményekre tekintettel nem minősíthető aránytalanul súlyos intézkedésnek, arra szükség volt demokratikus társadalmi viszonyok között is – szögezte le a strasbourgi emberi jogi bírói fórum.

Fotók: Magyar Nemzet

Ismert: a rendőrség brutális módszerekkel oszlatta fel a demokratikus alapjogaival élő, spontán tüntetés során összeverődött emberek sokaságát. A békés tiltakozók némelyikét agyba-főbe verték, és félig ájult állapotban hajították a rohamkocsiba.


A tüntetők egyikére, 1956 óta példátlan módon, fegyvert fogott a Készenléti Rendőrség egyik tagja. Bár Salgó László budapesti rendőrfőkapitány azt állította, hogy nem használtak fegyvert a rendőrök, a Kapu című lap birtokába került az Erzsébet hídon intézkedő Balogh zászlósról (17293-as azonosító számú) készült fotó, amely bizonyítja, hogy legalább egy fegyver előkerült, és egy embert térdeplésre kényszerítettek.


A délutáni órákban a Kossuth téren a forgalom elenyésző volt, a tüntetők nem okoztak nagyobb torlódást a Parlament előtt tartott demonstrációval. Ennek ellenére a rendőrök irgalmatlanul szétverték a gyülekezőket. Az alkalmazott eszközök sokakban a 80-as évek rendőri fellépéseinek emlékét idézték fel.


Strasbourg ítéletei nem feltétlenül egyeznek meg a magyar politikai paletta jelentős részének az adott kérdésekben kialakított állásfoglalásával. Júliusban például a vörös csillagot viselő Vajnai Attila ügyében a grémium elfogadta azt a kérelmezői álláspontot, hogy a vörös csillag nyilvános használata politikai véleménynyilvánításnak tekintendő. Ezzel szemben a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom – melynek jogelődjét 1890-ben alapították, és az Ifjú Szocialisták Világszervezete (IUSY) tagja –, valamint az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség – a KDNP ifjúsági társszervezete – közös nyilatkozatban nyilvánította ki, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának vörös csillaggal kapcsolatos ítélete ellenére indokoltnak tartja az önkényuralmi jelkép használatának tiltását.

(MTI, MNO)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.