A közgazdászprofesszor a „60 éves a Közgáz” elnevezésű jubileumi tudományos konferencián szombaton a Budapesti Corvinus Egyetem épületében tartott előadást, ahol az intézmény díszdoktorává avatták Eric S. Maskin Nobel-díjas közgazdászt. Kornai hangsúlyozta: az úgynevezett „puha költségvetési korlát”, vagyis a központi költségvetés rugalmassága a bajba jutott kórházakkal szemben nemcsak a volt szocialista országokban, hanem világszerte jelentkező probléma. Az a legszerencsésebb, ha az egészségügyi intézmények belső motivációval, átszervezéssel kerülnek ki a nehéz helyzetből, az állami konszolidáció megítélése azonban már jóval összetettebb.
Az állami segítség nem nevezhető egyértelműen káros intézkedésnek, ugyanakkor a hiányosságait jelzi, hogy Magyarországon az 1996-ban konszolidált 38 kórházból 2002-ben 16 újból állami támogatást vett igénybe – mondta el. Kornai meggyőződése szerint az ismétlődő állami segítség egy káros viselkedési normát „szuggerál” az egészségügyi intézmények felé, és felelősség nélküli, veszélytelen működési környezetet alakít ki. A professzor szerint a konszolidáció rossz pedagógiai hatását jól mutatja a globális pénzügyi válság is, amely nem független a nemzetközi bankszektor 25 százalékát érintő, 1990-es években történt konszolidációtól.
Kornai hozzátette: a kórházi szektorban a tiszta profitérdekeltség sem jelent mindenre megoldást, de a magántulajdonú intézmények esetében ritkábban van szükség állami konszolidációra, mint az állami kórházaknál. Kornai ugyanakkor elismerte, hogy az egészségügyi szektor túlköltekezési szokásait lehetetlen egyszerű és gyors eszközökkel megszüntetni.
(MTI)
