Die Tageszeitung (taz.de)
A radikális baloldali napilapban Gergely Márton Szegény a svájci frank következtében című cikkében foglalkozik az államcsőd által fenyegetett Magyarországgal. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy „alapos pénzügyi csomaggal” kíván segíteni a pénzügyi válság által megroggyant Magyarországon. A csomag ellentételezéseként a budapesti kormánytól gazdasági reformokat várnak. Az ország a magas külföldi adósságoknak köszönhetően sokkal mélyebbre süllyedt a pénzügyi válságban, mint a térség többi állama. Az IMF az ENSZ egyik szerveként a súlyos fizetési nehézségekkel küzdő országokon segít. A pénzügyi ajándékcsomagokkal megvásárolt választási győzelem miatt Magyarország már két évvel ezelőtt a csőd szélén állt, mint ahogyan azt Gyurcsány Ferenc időközben kénytelen volt elismerni. Ennek ellenére mégsem csökkentették eléggé a kiadásokat, mert ehhez hiányzott a bátorság és az akarat, néhány reformot viszont az ellenzék referenduma tett semmissé. Az eladósodott ország úgy törlesztett, hogy újabb hiteleket vett fel. A globális válságban azonban már senki sem kíván Magyarországnak hitelt nyújtani. Ráadásul az utóbbi időben a legnagyobb befektetések éppen a globálisan különösen sérülékeny autóiparban történtek. Most az egész ország attól tart: bezárhatják az üzemeiket. Alig jobb a helyzet az építőiparban. A bankok a kockázatok miatt beszüntették a svájci frankban történő hitelnyújtást. „Alig van ügyfelünk” – nyilatkozta egy lakóházakat értékesítő vállalkozó. Továbbá olyan aggodalmak is felütötték a fejüket, miszerint a pénzintézetek nem Magyarország, hanem azon ország érdekeit védik, ahol a vállalati központok elhelyezkednek. „Most látható, hogy hiba volt az euró bevezetését nem a legfontosabb kérdésként kezelni” – mondta Balázs Péter volt uniós biztos. Az országban viszont még nem érzékelhető a válság: az éttermekben ugyanúgy szórják a pénzt, ahogyan az a magyaroktól megszokott.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Knut Krohn és Matthias Auer Mentőhitelek: megállapodtak a milliárdos segélyekről Magyarországnak és Ukrajnának című cikkében elemzi a valutaalap mentőcsomagjait. Ukrajna és Magyarország után most Romániában közeleg a pénzügyi szükségállapot. A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő ügynökség az ország külföldi valutában meglévő hitelképességét kockázatosra minősítette. Az elmúlt négy évben az ország idegen valutában levő hitelmennyisége 22,2 milliárd euróra növekedett, azaz meghatszorozódott. Magyarország számára több mint tízmilliárd eurós átfogó pénzügyi csomagot készített az IMF. A Magyarországnak megítélt segélycsomagban más országok és szervezetek is részt vettek: az Európai Központi Bank (EKB) például további ötmilliárd euróval támogatja a magyar bankrendszer stabilitását.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Conny Neumann A miniszterválasztás Seehofer hatalmi próbája lesz című cikkében a müncheni hatalmi játszmák állását elemzi. Seehofer a nyolcvanas évek óta a Bundestag képviselője, és gyakran közelebb áll a CDU-hoz (Kereszténydemokrata Unió), mint müncheni párttársaihoz. Most neki kell levezényelnie az újrakezdést az utóbbi hetek kaotikus CSU (bajor Keresztényszociális Unió)-történéseit követően. Ez a helyzet igen magas labda az ellenzéknek. Franz Maget, a bajor SPD (Szociáldemokrata Párt) elnöke említette, hogy Seehofer a következő öt évben egyetlen szavazáson sem vehet részt, mert nem tagja a tartományi gyűlésnek. Sőt egyáltalán nem is akart Münchenbe költözni. A miniszterelnök-jelölt családja körében ült a tartományi gyűlés dísztribünjén, s nyugodtan hallgatta a képviselők gúnyolódásait. Rövid parlamenti beszédében elkerülte, hogy revánsot vegyen. Meggyőződésesen hisz a parlamenti demokráciában, s azt ígéri az ellenzéknek, hogy meg fogja becsülni a vitákat. Ezeket a vitákat saját frakciójában is lefolytathatja. A keresztényszocialisták mindenesetre megnyugodhatnak: Seehoferrel – a választási vereséget követően – egy igazán vezetőképes figura áll a párt élén, aki visszatér a szakpolitikai kérdésekhez.
