Vak lóként pislog a válság szemébe a kormány

Főleg a devizahiteles adósok érzik majd meg a válság szelét – állítják az MNO-nak közgazdászok. A kormány súlyosan hibázott ott (is), amikor engedte, hogy hihetetlen mértékben eladósodjon a magyar lakosság. Ugyanakkor itt lenne az ideje annak is, hogy a kockázatokat viseljék a bankok, a spekulánsok is. A kormányzat optimizmusát látva félő, hogy fennáll a vak ló esete. • Varga: A kormány elbagatellizálja a válságot

Ki kell terjesztenie az államnak a védőernyőt, nem engedhető meg, hogy a devizában eladósodott családok teljesen ellehetetlenüljenek – jelentette ki az MNO-nak Lóránt Károly. A közgazdász úgy véli: természetesen mindenkinek viselnie kell az eladósodás kockázatát, ám nem engedhető meg, hogy a devizahitellel lakást vásárlók az utcára kerüljenek, ha nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket akkor, ha „elszáll a forint”.

A kormányzatnak a jelenlegi pénzügyi válságban azon kellene gondolkodnia, hogy „mi legyen ezekkel a családokkal”.

Mindemellett – hívta föl a figyelmet Lóránt Károly – itt az ideje, hogy a hitelfelvéttel kapcsolatos kockázatokat megosszák. Tehát ne csak a gondatlan hitelfelvevő, hanem a „hitelt folyósító” bankok is vegyék ki részüket a kockázatviselésből. Egy bankár teljesen tisztában van a rendszer hibáival, a hitelfelvétel és -kihelyezés kockázataival, ám mindez a „mindennapok emberétől” nem várható el. Nem tudják felmérni, hogy milyen kockázatok rejlenek hosszú távon a pillanatnyilag alacsony kamatozású devizahitelekben – teszi hozzá a szakember.

A bankvilágnak, a spekulánsoknak is „be kell szállniuk” a kockázatviselésbe – állítja a közgazdász. A kormánynak biztosítania kellene a pénzüket bankban tartó kisembereket, hogy hozzájutnak a pénzükhöz, ha valóban beüt a baj – teszi hozzá Lóránt Károly, aki szerint ott is súlyosan hibázott a kormány, amikor engedte, hogy a lakosság hatalmas devizaadósságot halmozhasson föl. Fel kellene készülni arra, hogy ez a válság – ahogy Európa más országaiba – beszivárog Magyarországra is. Ugyanakkor a költségvetés szinte „kötött pályán” van, annyira erőltetik a maastrichti kritériumokat, amelyeket már az uniós országok is alig tudnak teljesíteni – hívta fel a figyelmet Lóránt Károly.

Magyarországnak évente mintegy 20 milliárd euró kölcsönre van szüksége csak annak érdekében, hogy 100 milliárd eurós bruttó adósságának törlesztőrészleteit fizetni tudja. Mivel egyre magasabbak lesznek a kamatlábak, egyre drágábban jut az ország hitelhez, és ezáltal a kamatkiadások is tovább növekednek. Mint a közgazdász elmondta: a pénzügyi válság újabb bizonyíték a neoliberális gazdaságpolitika csődjére.

Nem a legjobb a következő évi költségvetés, a kiadási oldalon még lehetett volna csökkenteni – fogalmazott lapunknak Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője úgy látja, ha kisebb lesz a növekedés a kormányzat által vártnál, akkor szűkül majd a mozgástér is, amivel az esetleg komolyabban begyűrűző válság hatásait mérsékelni lehetne. Suppan úgy látja: valóban megérezhetik a devizahitelesek a krízis szelét, ám szerinte nem kell nagyon megijedni. Valamelyest emelkednek majd a törlesztőrészletek, ám az euró két éve állt már 280 forinton is, akkor sem dőlt be a rendszer.

A költségnövekedést okozhatja majd az is – véli a közgazdász –, hogy a bankok a megnövekedett forrásköltséget előbb-utóbb áthárítják a lakosságra. Magyarán: szigorúbb feltételekkel kapnak hitelt, alacsonyabb áron értékelik fel a lakásokat. Ez egyértelmű, egyre több a jele, hogy akár még a 2 százalékos gazdasági növekedés is csak ábránd – mondja a közgazdász arra a felvetésünkre, hogy a kormányzat hihetetlen módon optimista a jelenlegi krízissel átitatott gazdasági környezetben.