Tájékoztatása szerint negyvenkét szitanyomatot láthat a közönség, valamennyi Vasarely legizgalmasabb korszakából, az 1950-es és 1960-as évekből származik. A kiállítás voltaképpen a Győri Nemzeti Színház fennállásának 30 éves jubileumára készült: a tárlattal tiszteleg Győr a mester előtt, akinek két nagyméretű fekete-fehér mozaikja három évtizede díszíti a teátrum épületét. Ezek a művek utolsó nagy korszakához köthetők – mondta az igazgatónő.
A december 14-ig Győrött látható kiállítás darabjai a tér illúzióját keltik azáltal, hogy a mester a mozgást síkba vetíti az optikai törvényszerűségek figyelembevételével – avatott be a szakmai részletekbe N. Mészáros Júlia. A szakember emlékeztetett: Victor Vasarely 1969-ben negyvenkét szitanyomatot ajánlott fel szülővárosa, Pécs múzeumának, azokat az alkotásokat, amelyeket ő fontosnak tartott. Ezek a művek alapozták meg az 1976-ban megnyílt pécsi Vasarely Múzeumot, amely ma évente két millió látogatót vonz Magyarországról és a világ minden tájáról.
Victor Vasarely, az op-art festészet kiemelkedő alakja Pécsett született 1906. vagy 1908. április 9-én, Vásárhelyi Győző néven. 1928-ban került a budapesti Műhely Akadémiára. Egy grafikai pályázat nyerteseként jutott ki Párizsba, ahol illusztrációkat és alkalmazott grafikát készített. Első munkáin fekete-fehér formák optikai hatására jött létre ábra, az alkotó 1947-ben tért át a nonfiguratív művekre. A hazai művészeti közéletbe 1969-es budapesti kiállításával tört be. A művész 1997. március 15-én hunyt el Párizsban.
(MTI)
