A belga főváros egyik patinás középületében, az Egmont palota tükörtermében az Európai Parlament fideszes képviselőinek, valamint a Magyar Hullám elnevezésű brüsszeli közéleti és kulturális társaságnak a szervezésében tartották a megemlékezést. Az ünnepségnek helyet adó palota egykoron annak az Egmont gróf szabadsághősnek a tulajdonában volt, akinek emléket állít Beethoven Egmont-nyitánya – az a zenemű, amelyet az 56-os forradalom napjaiban oly sűrűn játszott a Szabad Kossuth Rádió, amely tehát lényegében "a forradalom zenéje" volt.
Pálinkás József kiemelte: 56-ban a társadalom túlnyomó többsége részese volt annak a nemzeti közmegegyezésnek, amely arról szólt, hogy az ország nem akar tovább úgy élni, ahogy addig kénytelen volt. A társadalomról pillanatok alatt lepattant az előzőleg rárakódott vastag hazugságréteg, az ország kinyilvánította, hogy szabadságban és tisztességben akar élni – emlékeztetett az Akadémia elnöke, kiemelve, hogy a szabadság alatt akkor nem az egyén korlátlan kiteljesedését, hanem a magyar nemzeti közösség összetartozását értették.
Szájer József, az Európai Parlament magyar néppárti delegációjának vezetője arról beszélt, hogy az 56-os forradalom célkitűzései az Európához való visszatérésként is megfogalmazhatók, és ebben az értelemben az akkori törekvések győzelme az európai integrációba való beilleszkedést is előbbre hozhatta volna.
(mti)
