Barack Obama demokrata elnökjelölt 63 millió, míg John McCain 56 millió szavazatot szerzett az amerikai elnökválasztáson – hangsúlyozta Romsics. Obama a nők és a fiatalok között volt a legnépszerűbb, míg a férfiak körében a két nagy jelölt között minimális demokrata fölényt mértek – tette hozzá. Obama floridai és ohiói győzelmével döntötte el a választást. A szenátusban és a képviselőházban is több helyen fordítottak a demokraták, aminek eredményeképpen kényelmes többségre tettek szert a két testületben azonban ez nem nevezhető földcsuszamlás-szerű sikernek, csupán a ’80-as évekhez képest jelent változást – érvelt Romsics. A jövedelmek alapján a szegények és a leggazdagabbak választották túlnyomó többségében a demokrata jelöltet. A szakértő az „amerikai választó” kapcsán elmondta: nem tisztázott, hogy mi alapján döntenek a szavazók, ez lehet a sarkalatos ügyek fontossága vagy a vezetési képességbe vetett hit. Obama e kettő közül bármelyikben nyerhetett. A CNN felmérése szerint a választók 62 százaléka a gazdaságot nevezte meg a legfontosabbnak – tette hozzá.
Folyamatos kompromisszumkényszer?
Romsics elmondta, hogy az elkövetkező fél évben körülbelül 3000 politikai kinevezésre fog sor kerülni. Obama várhatóan a Clinton-adminisztráció másod- és harmadvonalából fog több embert visszahívni, de elképzelhető, hogy saját csapatából is többeket kiemel. Az illinois-i szenátor nem tartozik a demokrata párton belüli erős emberek közé, ezért kulcsfontosságú, hogy az elkövetkező időkben kikkel és milyen szövetségeket fog kötni – hangsúlyozta a szakértő.
Gazdasági kérdések a középpontban
Romsics szerint az elkövetkező idők legnagyobb kihívása a gazdasági válság kapcsán jöhet. Az Egyesült Államokban folyamatosan növekvő költségvetési hiányra kell számítani, ami akár egy-két éven belül jelentősen befolyásolhatja az elnök mozgásterét, másrészt nem lehet tudni, meddig tart a gazdasági recesszió. „Rövid távon egyelőre minden finaszírozható, amit a válságkezelésben játszott amerikai szerep indokol, de ez nem tart örökké” – figyelmeztetett a külügyi intézet munkatársa. Politikai kockázatnak nevezete a szakértő, hogy egyfajta, a közvélemény-kutatásokat folyamatosan szemmel tartó kormányzás kezdődhet, ami árthat a reformprogramok elindításának és esetleges befejezésének.
Elfogadja a Kyotói Egyezményt az USA?
A várható külpolitikai lépések kapcsán Romsics arra számít, hogy javulhat az EU-USA viszony. A szakértő szerint az új amerikai adminisztráció az úgynevezett „könnyű” politikai kérdések felé fordul, értve ezalatt a klíma- és energiafogyasztási kérdéseket, ami alapján jelentősen javulhat az ország külső megítélése. Romsics a kampányígéretek alapján elképzelhetőnek tartja, hogy az USA aláírja a Kyotói Egyezményt.
