A tanács jelentős többsége szavazott a csökkentésre

A monetáris tanács előtt három javaslat szerepelt: a kamat tartása, az 50, illetve 100 bázispontos kamatcsökkentés, amelyek közül jelentős többséggel a 11,5 százalékos alapkamat 0,5 százalékpontos csökkentéséről döntött a testület – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfői tájékoztatóján.

Az elmúlt egy hónapban nagyon megváltozott a világ és nagyon megváltozott az MNB világképe is – utalt a jegybank elnöke az október 22-i, 300 bázispontos kamatemelés óta eltelt időszakra. A most megjelent inflációs jelentés új makrogazdasági pályát rajzolt fel, amelyben a korábbi, 2009-re várt növekedési kilátások jelentősen romlottak – magyarázta Simor András.

Amíg augusztusban 2,6 százalékos jövő évi GDP növekedést prognosztizált az MNB, addig az új prognózis szerint a GDP 0,2-1,7 százalékkal esik vissza jövőre. Az új prognózis hátterében egyrészt a romló külpiaci konjunktúra áll, másrészt csökkent a befektetők kockázatvállalási hajlandósága és ezzel együtt a pénz- és tőkepiacokon meglévő likviditás, amelynek következtében a hazai hitelkondíciók romlottak, illetve a pénzkínálat szűkült – elemezte a folyamatot az elnök. Mindez a belföldi kereslet csökkenéséhez vezet, miközben a kormány, összehangolva a Nemzetközi Valutaalappal, tovább mérsékli a költségvetési hiányt – tette hozzá.

Az ismertetett tényezők a gazdasági növekedés lassulásához, pontosabban egy recessziós állapothoz járulnak hozzá, s ebben a helyzetben az inflációs kilátások alapvetően másként alakulnak, mint egy hónappal ezelőtt – fejtette ki Simor András. „Olyan helyzet alakult ki, amely régóta nem volt Magyarországon, a monetáris politika számára tervezhető időhorizonton nagy valószínűsége van annak, hogy a 3,0 százalékos célt jelentősen alullövi” – fogalmazott az MNB elnöke. Ez lehetőséget teremt a monetáris politika számára, hogy jelentősen és fokozatosan lazítsa a monetáris kondíciókat – jelezte Simor András, aki azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete ennél bonyolultabb.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy alig egy hónapja a monetáris tanács rendkívüli ülésen 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, amelyet a forint elleni támadás miatt kellett meglépni, az ország pénzügyi-, gazdasági stabilitása érdekében. A döntés után a forint stabilizálódni kezdett, majd sikerült bejelenteni a 20 milliárd euró összegű pénzügyi csomagot – amelyben rész vesz a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank -, s ezt követően a magyar gazdaság kockázati megítélése javult az elmúlt egy hónapban – foglalta össze az elmúlt hetek eseményeit az MNB elnöke.

A hétfői, 50 bázispontos kamatcsökkentésnél két szempontot kívánt összehangolni a testület: egyrészt az infláció várható csökkenése lehetővé teszi az alapkamat mérséklését, másrészt mérlegelni kellett azt, hogy az alapkamat csökkentése nem veszélyezteti-e a pénzügyi stabilitást – mondta Simor András. Az 50 bázispontnál nagyobb kamatcsökkentés a pénzügyi rendszerben, illetve a magyar gazdaságban a jelenlegi helyzetben jelentős kockázattal járhat – jelezte Simor András. Az MNB elnöke, kérdésre válaszolva, nem kívánta kommentálni Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének javaslatát, amely az alapkamat 6,0 százalékra való leszállítását szorgalmazta. Politikusi megnyilatkozásokra az MNB nem reagál, a monetáris tanács döntése pedig nyilvános – tette hozzá.

(MTI)