A válság kiélezheti a migrációs helyzetet is

Csökkenthetők-e a bevándorlással összefüggő társadalmi és közbiztonsági veszélyek? – erre a kérdésre is keresik a választ a szerzők egy a bevándorlás kérdésével foglakozó kötetben. A fejlett európai társadalmak nagyon komoly migrációs nyomás alatt állnak, Magyarországnak – a kötet egyik szerzője szerint – nincsen bevándorlási stratégiája.

Magyarországnak nincs bevándorlási stratégiája, és amíg az Európai Unió megpróbál komplexen foglalkozni a bevándorlással, addig Magyarországon gyakorlatilag nemzeti biztonsági kérdésként kezelik és az illegális migrációra próbálják a figyelmet összpontosítani – mondta Dunavölgyi Szilveszter, a Nemzetközi migráció – nemzetközi kockázatok című kötet társszerkesztője a könyv keddi bemutatóján. A kötetben a szerzők többek között arra keresnek választ, hogy csökkenthetők-e a bevándorlással összefüggő társadalmi és közbiztonsági veszélyek. A nemzetközi migráció tendenciái és kockázatai mellett a szerzők áttekintik az EU migrációs politikáját, a jogalkalmazási problémákat, az embercsempészet és az illegális migráció kérdését, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelmet.

Póczik Szilveszter, a kötet társszerkesztője szerint a fejlett európai társadalmak nagyon komoly migrációs nyomás alatt állnak: belülről a népességcsökkentés, kívülről a fejletlen világból érkező migráció nyomasztja őket. Mint mondta, tudomásul kell venni, hogy a következő évtizedekben Európában a legfőbb munkaerőforrás és népességmegtartó forrás az iszlám világ lesz. Erre pedig fel kell készülni, vagyis Európának szüksége van átfogó, komplex népesedési politikára, amelynek három feladata lesz: az őshonos népesség fogyásának megállítása, a népességcsökkenés ellensúlyozása szabályozott bevándorlással, valamint a bevándorolt népesség szabályozott integrációja.

A bevándorlás nem függetleníthető közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatoktól, a közönséges kriminalitás oroszlánrésze a leszakadó rétegek – köztük a bevándorlók – kriminalitásából adódik. A szociálpolitika nem képes kiegyenlíteni a befogadó népesség és a bevándorlók közötti integrációs szakadékot, az igazságszolgáltatás eredménytelenül bünteti a szükségszerűen visszaeső bűnelkövetővé váló kisebbségi helyzetben lévőket, a politika pedig a megkárosított szegényektől toleranciát vár a náluk még szegényebbekkel szemben – magyarázta. Elkerülhetetlen egy átfogó demográfiai és bevándorlásstratégiai program megalkotása, a kutatás azonban azt állapította meg, hogy ennek előkészítése gyerekcipőben jár – tette hozzá.

A németek sem készültek fel

Wind Szandra, a kötet egyik szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy Németországban a vendégmunkásrendszeren keresztül próbálták behívni az országba a munkáskezeket, de nem készültek fel arra, hogy a vendégmunkások hozzák családtagjaikat, vagyis azzal szembesültek, hogy „munkaerőt hívtak az országba, de emberek jöttek”.

A szakember kétszáz ügyészségi irat alapján elemezte az illegális migrációhoz kapcsolódó magyar embercsempészcsoportokat, amelyek – mint mondta – a nemzetközi szervezetek részei, „alvállalkozói”. A magyar csoportok jellemzője a sejtszerű felépítés, de a máshol megszokott hierarchia nem jellemzi őket, és – más területektől eltérően – nem konkurálnak, hanem segítik egymás munkáját. Az illegális migránsoknak szolgáltatási láncot kínálnak, amelynek része a szállítás, a határátlépés segítése, a hamis iratok beszerzése, az elhelyezés és a megérkezés utáni jövedelemszerző tevékenység elősegítése.

A kötet másik szerzője, Bodnár Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a külső változások mennyire befolyásolják a migrációs folyamatokat és az azokra adott választ. Felvetette, hogy a pénzügyi válság miatti elbocsátások érinthetik a bevándorlókat, akiknek a tartózkodási jogalapjuk a munkavégzés, a jövedelemszerzés. Ha megszűnik ez a tevékenység, ők adott esetben illegális migránsokká válhatnak, és nyilván nem szeretnének visszamenni a származási országba, ezért más csatornákon próbálnak munkát keresni – magyarázta.

(MTI)