Ausztriának bevándorlókra van szüksége

Új, elsősorban a magasan képzett munkaerőt előnyben részesítő bevándorlási koncepciót ismertetett kedden az osztrák Gazdasági Kamara és az Ipari Szövetség, a munkaerőhiány pótlására. A koncepció évi 20-40 ezer betelepülővel számol. Az elképzelések szerint jövőre teljesen megnyitnák a munkapiacot a közép- és kelet-európai országokból érkező szakmunkások előtt, 2011-ben pedig teljesen és véglegesen lebontanák a korlátokat.

A munkáltatókat képviselő két szervezet javaslatával új alapokra kívánja helyezni Ausztria bevándorlási politikáját. A kamara képviselője a közös elképzelés felvázolásakor hangsúlyozta: egyszer s mindenkorra tudomásul kell venni, hogy Ausztria rá van utalva a bevándorlókra, és nyitott társadalomként végre tiszta és átlátható feltételeket kell szabnia.

A tervezet két fő szempontot helyez előtérbe. Egyfelől a felsőfokú végzettségűek számára óhajtja kedvezőbbé és csábítóbbá tenni az ausztriai munkavállalást, különböző – részben adminisztrációs – könnyítésekkel és kedvezményekkel. Elhangzott, hogy Ausztria eddig főleg a kevésbé képzett munkaerőt vonzotta. Az eddig bevándoroltaknak csupán 11 százaléka rendelkezik magasabb képzettséggel, amivel Ausztria a fejlett országokat tömörítő OECD-államok között az utolsó helyen áll, miközben számos, elsősorban műszaki ismereteket igénylő ágazatban munkaerőhiány van.

Másfelől hangsúlyozza a javaslat, hogy a bevándorlási feltételeknél nyomatékosan vegyék figyelembe a különböző ágazatok munkaerőigényeit. Ugyancsak „többletpontot” jelenthet a német nyelvtudás, a fiatal – 35 éven aluli – kor és képzettséggel rendelkező élettárs. Az alacsony végzettségű külföldi munkavállalók számára a munkáltatók fenntartanák a szezonális igénybevételhez igazodó, határidőt kikötő régi szabályozást, például az idegenforgalomban és az erdőgazdaságban. Az ebbe a kategóriába tartozó bevándorlók továbbra sem kapnának családegyesítési jogot.

Kutatóintézetek becslése szerint az osztrák gazdaságnak pótlólag 350 ezer foglalkoztatottra lesz szüksége 2020-ig, ám a belső kapacitásból csak 200 ezer igény tűnik fedezhetőnek, a maradék kielégítésére külföldről kell embereket toborozni, illetve a hiányt bevándorlókkal pótolni. Az EU 2004-es kibővítése után Ausztria – Németországhoz hasonlóan – korlátozta a munkaerő beáramlását az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai államokból. A szabályozást először két évre alkalmazta, majd később újabb háromra meghosszabbította. Az EU-rendelkezések szerint a rendszer fenntartására lehetőség van 2011-ig, ha valós a veszély, hogy a nyitás komoly zavart okozna valamelyik EU-tagállam munkaerőpiacán.

Az illetékes tárcavezető, Martin Bartenstein elképzelése szerint jövőre teljesen megnyitnák a munkapiacot a közép- és kelet-európai országokból érkező szakmunkások előtt, a foglalkoztatási tilalom csupán a segédmunkások egy részére maradna fenn, 2011-ben pedig teljesen és véglegesen lebontanák a korlátokat.


(MTI)