Mindenki leróhatja tiszteletét 1956 hősei előtt kedd éjféltől a Hősök terén felállított térinstallációnál, az emlékmű feketébe burkolt központi oszlopánál. A közjogi méltóságok itt katonai tiszteletadással emlékeznek a mártírokra a Magyar Honvédség díszzászlóalja és a katonai fúvószenekar közreműködésével tartott ünnepségen, ahol az '56-os szervezetek, valamint a magyarországi egyházak és a diplomáciai testületek képviselői is részt vesznek.
Délelőtt Sólyom László köztársasági elnök a Rákoskeresztúri köztemetőbe látogat, ahol részt vesz az 1956-os forradalom és szabadságharc 52. évfordulója tiszteletére rendezett koszorúzási ünnepségen.
Ugyancsak koszorúzást tart a Honvédelmi Minisztérium, a XXIII. kerületi önkormányzat és a Történelmi Igazságtétel Bizottság katonai szervezete az 1956-os forradalom és szabadságharc jutadombi katonahősei tiszteletére állított emlékműnél, ahol Sólyom László mond beszédet.
Nagy Imre mártír miniszterelnök szovjet megszállás elleni rádióbeszéde évfordulóján tart megemlékezést a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete, ahol jelen lesz Depan Sahovic szerb nagykövet is.
Az 1956-ban elesett hősi halottak és áldozatok tiszteletére felállított emlékműnél rendezik délután a hagyományos koszorúzást a 21-es Parcella Emlékmű Alapítvány, az 56-os Kegyeleti Bizottság és az Erdély Művészetéért Alapítvány szervezésében a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 21-es parcellájában.
Emléktáblát avat a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Ittzés János és országos felügyelője, Prőhle Gergely, a Nagy Imre-kormány evangélikus vallású honvédelmi miniszterének tiszteletére egykori lakóhelyén, a budapesti evangélikus könyvesbolt falán. Az 1956-os forradalom elesettei és a megtorlás áldozatai emlékére szentmisét celebrálnak az Élő '56 Tömörülés, a Mindszenty Társaság és a Nemzeti Fórum 1956-os Munkacsoportjának szervezésében.
Az 1956-os ünnepségsorozat zárásaként este hat órakor kialszik a forradalom lángja a Kossuth téren. Vidéken egyebek mellett megemlékezést tartanak a nemzeti gyásznap alkalmából Szegeden, Kaposváron, Szekszárdon, Zalaegerszegen. 1956. november 4-én a szovjet csapatok hajnalban bevonultak Budapestre a szélvihar-hadművelet keretében, és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás.
A szovjet támadás hírére Nagy Imre családjával és a hozzá közel álló politikai körrel november 4-én menedékjogot kért és kapott a jugoszláv nagykövetségen, ahonnan november 22-én a szovjet titkosszolgálat segítségével tőrbe csalták, és a romániai Snagovba hurcolták.(mti)
