Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Günther Lachmann, Martin Lutz és Gisela Kirschstein Az SPD-t bukás fenyegeti a hesseni előre hozott választásokon című cikkében foglalkozik a tartomány mind átláthatatlanabb történéseivel. A közvélemény-kutatások szerint a hesseniek majd négyötöde támogatja az előre hozott választásokat. Az Infratest Dimap intézet kutatásai szerint egy CDU–FDP-koalíció kerülne többségbe, ha most vasárnap lenne a voksolás. Az intézet szerint a CDU Hessenben 41 százalékot kapna, ami négy százalékkal magasabb, mint a januári voksoláskor. Az FDP mintegy 1,6 százalékkal kapna többet, és elérné a 11 százalékot. Az SPD több mint 10 százalékot vesztene, így 27-re zuhanna, míg a zöldek 4,5 ponttal javítanának korábbi eredményükön, így elérnék a 12 százalékot. A közvetlen összehasonlításban Roland Koch 43 százalékot kapna, míg a baloldali kísérletével kudarcot valló Andrea Ypsilanti SPD-elnök 12-t vesztene, és alig 24 százalékot kapna. Csütörtökön a CDU és az SPD szabaddá tette az utat az előre hozott választások előtt. A CDU-elnökség egyhangúlag támogatta a kezdeményezést, majd este az SPD vezetése szintén így döntött. Lehetséges választási időpontként 2009. január 18-át emlegetik.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Karl Ettinger és Claudia Dannhauser Áttörés: szabad az út a nagykoalíció számára című cikkében elemzi a csütörtöki kormányalakítási tárgyalásokon történteket. A koalíciós tárgyalásokon a szocialisták (SPÖ) és a néppártiak (ÖVP) megállapodtak az adóreform időpontjáról és mértékéről. 2,2 milliárddal euróval csökkentik a jövedelemadókat, a családok terheit 500 millióval enyhítik. Ezzel a vörös-fekete koalíció legnagyobb buktatóját sikerült elhárítani. Werner Faymann (SPÖ) és Josef Pröll (ÖVP), a két pártelnök ismertette a megállapodást.
Az adóreformot előre hozzák 2009-re, ezzel száz százalékig érvényesült a szocialisták szándéka. Alfred Gusenbauer ugyanezen követelését márciusban még visszautasította a néppárt. Az adócsökkentést egyelőre még nem töltötték meg tartalommal, mivel mindkét párt a saját táborának próbál meg valamit kihozni belőle. Így az ÖVP a legmagasabb adókulcsot változtatná, miközben az SPÖ a középrétegen segítene, úgyhogy kevéssel az adómentességi határ alatt fekvő kiskeresetűek terhein enyhítene. Azokon a támogatottakon, akik már most sem fizetnek adót, Josef Pröll nem változtatna semmit.
Az SPÖ lemondott a vagyongyarapodási adóról – szintén a pénzügyi válság hatására. Csökkenő részvényárfolyamok időszakában megjelenhetnek a veszteségek leírására vonatkozó követelések. A leendő koalíciós felek szintén ígéretet tettek az oktatási befektetések megemelésére. De hogy ez pontosan miként nézne ki, az éppúgy homályban maradt, mint az „értelmes milliárdos megtakarítások” kifejezés jelentése.
