Süddeutsche Zeitung (suedduetsche.de)
A baloldali német napilapban Cerstin Gammelin Brüsszel adócsökkentésre kívánja késztetni Merkelt című cikkében ismerteti a brüsszeli bizottság gazdaságélénkítési ellenkezéseit. Hogy megmentsék a vállalkozásokat és a munkahelyeket, a brüsszeli bizottság masszív adócsökkentést ajánl a tagállamoknak és az állami kiadások jelentős emelését. Ezzel a javaslattal élesen szembemegy Angela Merkel kancellárral. Merkel ellenzi az adócsökkentéseket éppen úgy, mint a tervezett uniós konjunktúraprogram támogatását. José Manuel Barroso bizottsági elnök, szerdán egy „európai növekedési és munkahely teremtési tervet” kíván bemutatni. E terv annak kereteit kívánja megteremteni, hogy a tagállamok nemzeti konjunktúra elképzeléseit képesek legyenek összehangolni.
A tervezet szerint Brüsszel azt ajánlja a tagállamoknak, hogy „átfogó adóintézkedésekkel”, fékezzék meg a recessziót. „Ideiglenes áfa-csökkentéssel, melyek gyorsan bevezethetőek, erős pénzügyi jelzéseket lehet teremteni, ami támogatja a fogyasztás élénkülését” – áll a tervezetben. Az uniós tagállamoknak 2009 elején kell meghoznia azokat a döntéseket, mely a „munka intenzív szolgáltatásokra” csökkentett áfa kulcsokat alkalmaznának és „az alacsony keresetűek számára a jövedelemadó-kulcsokat csökkentenék, hogy biztosítsák a foglalkoztatásukat”. Ezzel a javaslattal Barroso szembeszállt Merkellel. A kancellár elutasítja az alacsony adókat a szolgáltatási szektorban. A jövedelemadót sem kívánja most csökkenteni, a 2009. őszi Bundestag választásokon óhajt adókoncepciójával kampányolni. Berlin szintén elutasítja az áfa ideiglenes csökkentését, ahogyan Nagy-Britannia tervezi. Merkel ezzel kapcsolatos álláspontját az elmúlt napokban többször is világossá tette, legutóbb hétfői Nicolas Sarkozyvel tartott tárgyalásain. Elutasította azt is, hogy a viszonylag teli német kasszából még több pénzt utaljon Brüsszelbe. Mint mondta, Németország „nem fog többet költeni, mint a már elhatározott 32 milliárd eurós csomag.”
Mint egy magas rangú brüsszeli hivatalnok elismerte, az európai tervet „több tagállam is vitatja.” A vita tárgya, hogy miként osszák el a terv pénzügyi terheit. Még kedd este is bizonytalan volt a bizottsági tervben az a szám, mely az európai segélycsomag összegét tartalmazta. Michael Glos (CSU) szövetségi gazdasági miniszter 130 milliárd euróról beszélt. Ez az európai uniós GDP-nek egy százaléka lenne. A kelet-európai tagállamok kisseb csomagot kívánnak. Franciaország több pénzt szeretne. A csomag „oroszlánrészéből” nemzeti konjunktúracsomagokat támogatnának – nyilatkozta egy brüsszeli hivatalnok. Németország, Nagy-Britannia és Spanyolország már döntött ilyen csomagokról. Az uniós bizottság azt ajánlja, hogy egyes vállalkozásokat és ágazatokat két évig közpénzből támogassák. A stabilitási és növekedési paktumot – maastrichti feltételek – azonban be kell tartani. Az állami támogatásoknak „gyorsnak, célratörőnek, időben korlátozottnak és összehangoltnak” kell lennie. Legkésőbb 2010-től azonban a tagállamoknak továbbra is az adósságcsökkentésen és a kiegyenlített költségvetésen kell munkálkodnia.
A konjunktúracsomaghoz történő hozzájárulásként Brüsszel az európai alapokból származó támogatási pénzeket a tervezett határidő előtt kívánja felhasználhatóvá tenni, s az Európai Befektetési Bank által kedvező kamatozású hitelekkel óhajtja támogatni. Az uniós bizottság óv a semmittevéstől: „korrekciós lépések” nélkül az EU „mély válságba és hosszú recesszióba csúszhat”. A legújabb előrejelzések „sötét jövőképet” rajzolnak, az EU-ban 2,7 millió munkahely van veszélyben.
Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)
A konzervatív svájci napilap A svájciak bizakodóbbak, mint a szomszédaik című cikkében ismertet egy tanulságos közvélemény-kutatási eredményt, miszerint a helvétek többsége elégedett a jelenlegi helyzetével. A pénzügyi válság és recessziós félelmek ellenére a svájci polgárok nemzetközi összehasonlításban jelenleg a legbizakodóbbak. Tekintettel a válságra a pénzügyi kérdésekben még inkább a biztonságra figyelnek. Az Allianz biztosítócég október végén és november elején megkérdezett több mint tízezer személyt a 15 évnél idősebb korosztályból; svájciakat, németeket, franciákat, magyarokat, görögöket, olaszokat, osztrákokat, oroszokat és amerikaiakat. A svájciak több mint fele, 54 százaléka jónak vagy elég jónak ítéli Svájc helyzetét. Ezzel Svájc messze a legjobb eredményt érte el, Ausztria csak 29 százalékos, Németország már csak 21 százalékos elégedettséget volt képes felmutatni, így ott már a szkepszis jellemezte a többséget.
A közvélemény-kutatásban messze a legrosszabb eredményt a pénzügyi válság által kíméletlenül megtépázott Magyarország nyújtotta. Itt alig 4 százalék bízott a jobb jövőben. Pesszimizmus jellemezte a 10 százalékot felmutató olaszokat, a 15 százalékos oroszokat és a 17 százalékon álló amerikaiakat. Némileg pesszimistábbak a következő egy évre vonatkozó válaszok. Itt a svájci válaszadók 47 százaléka bízik az alpesi állam kedvező fejlődésében. A szomszédos országok, Ausztria 30 és Németország 24 százalékkal jelentősen lemaradt. A 30 év alatti fiatalok Svájcban 58 százalékkal lényegesen optimistábbak, mint az 50 év felettiek 39 százalékkal.
