Mint egy magas rangú brüsszeli hivatalnok elismerte, az európai tervet „több tagállam is vitatja.” A vita tárgya, hogy miként osszák el a terv pénzügyi terheit. Még kedd este is bizonytalan volt a bizottsági tervben az a szám, mely az európai segélycsomag összegét tartalmazta. Michael Glos (CSU) szövetségi gazdasági miniszter 130 milliárd euróról beszélt. Ez az európai uniós GDP-nek egy százaléka lenne. A kelet-európai tagállamok kisseb csomagot kívánnak. Franciaország több pénzt szeretne. A csomag „oroszlánrészéből” nemzeti konjunktúracsomagokat támogatnának – nyilatkozta egy brüsszeli hivatalnok. Németország, Nagy-Britannia és Spanyolország már döntött ilyen csomagokról. Az uniós bizottság azt ajánlja, hogy egyes vállalkozásokat és ágazatokat két évig közpénzből támogassák. A stabilitási és növekedési paktumot – maastrichti feltételek – azonban be kell tartani. Az állami támogatásoknak „gyorsnak, célratörőnek, időben korlátozottnak és összehangoltnak” kell lennie. Legkésőbb 2010-től azonban a tagállamoknak továbbra is az adósságcsökkentésen és a kiegyenlített költségvetésen kell munkálkodnia.
A konjunktúracsomaghoz történő hozzájárulásként Brüsszel az európai alapokból származó támogatási pénzeket a tervezett határidő előtt kívánja felhasználhatóvá tenni, s az Európai Befektetési Bank által kedvező kamatozású hitelekkel óhajtja támogatni. Az uniós bizottság óv a semmittevéstől: „korrekciós lépések” nélkül az EU „mély válságba és hosszú recesszióba csúszhat”. A legújabb előrejelzések „sötét jövőképet” rajzolnak, az EU-ban 2,7 millió munkahely van veszélyben.
Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)
A konzervatív svájci napilap A svájciak bizakodóbbak, mint a szomszédaik című cikkében ismertet egy tanulságos közvélemény-kutatási eredményt, miszerint a helvétek többsége elégedett a jelenlegi helyzetével. A pénzügyi válság és recessziós félelmek ellenére a svájci polgárok nemzetközi összehasonlításban jelenleg a legbizakodóbbak. Tekintettel a válságra a pénzügyi kérdésekben még inkább a biztonságra figyelnek. Az Allianz biztosítócég október végén és november elején megkérdezett több mint tízezer személyt a 15 évnél idősebb korosztályból; svájciakat, németeket, franciákat, magyarokat, görögöket, olaszokat, osztrákokat, oroszokat és amerikaiakat. A svájciak több mint fele, 54 százaléka jónak vagy elég jónak ítéli Svájc helyzetét. Ezzel Svájc messze a legjobb eredményt érte el, Ausztria csak 29 százalékos, Németország már csak 21 százalékos elégedettséget volt képes felmutatni, így ott már a szkepszis jellemezte a többséget.
