Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilapban Regina Mönch A Stasi és a média című cikkében elemzi az NDK titkosszolgálatának befolyását a két német állam sajtójára. Minden este a kelet-németek milliói lélekben elhagyták körbefalazott országukat és a világról és az NDK-ról is a nyugat-német televízióból tájékozódtak, melyben sokkal inkább megbíztak, mint az otthoni propagandaadásokban. Az egykori állampárt központi bizottságának tanácstermében, mely ma a külügyminisztérium épületének része, bemutatták azt a berlini Szabad Egyetem és a közszolgálati ARD által készített tanulmányt, mely részletesen foglalkozik az NSZEP és a Stasi által a szabad tájékozódás ellen folytatott harccal. Az elemzés szerint sem a Stasi, sem az NSZEP nem volt hatékony, viszont óriási adatszemétdombot halmozott fel, amiből két következtetés vonható le: saját kelet-német médiáját olyannyira megszállta, hogy minden életszerűség, de aktualitás is elveszett. Az átláthatatlan hierarchiában elvesztek a döntések és gyakran az önfejűség jutott sikerre. Példaértékű Frank Bayer filmje „A zárt társaság/társadalom”, amit 1978-ban röviddel éjfél előtt mutattak be az NDK-ban, annak ellenére, hogy az érintett Stasi- és párthivatalosságok helyesen ismerték fel, hogy itt nem csak egy házasság csődjéről, hanem két ember szubverzív történetéről szól, „akik a szocializmusban fuldoklanak”. „Igen sok párthű elvtárs már nem tudja, mit kell gondolnia“ – állt egy jelentésben. Pontosabban aligha lehetne összefoglalni az NSZEP zárt világképének zavarát. Ugyan számszerű többségben voltak és gátlástalanok voltak, embereket dugtak a börtönbe, akik nyilatkoztak nyugati tudósítóknak, s még a biztosnak tartott Nyugat-Berlinben is lehallgatták az ARD újságíróinak beszélgetéseit. Mindent tudtak arról, hogy mit tettek a nyugati újságírók este és reggel, de nem értettek meg semmit. Mert fogalmuk sem volt a szabad újságírásról, annak professzionalizmusáról, az oknyomozásról, az újságírói saját felelősségről. A Stasi azt suttogta, hogy az NDK-ba küldött tudósítók, akik ellenálltak a titkosszolgálat megkörnyékezésének, tevékenységük megkezdése előtt hírszerzői kiképzésben részesültek. Rosszabb volt, mint Szovjetunió – mesélte Fritz Pleitgen a tanulmány bemutatásakor –, az NDK-ban dolgozó mindegyik tudósítót lehallgatták, megfigyelték.
Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazinban Janusz Biene Támadás a kancellár ellen című cikkében egy kuriózumnak számító perrel foglalkozik. Példaképei közé számítja a Kennedy-gyilkos Lee Harvey Oswaldot, az egyik hobbija a robbanóanyag és a fegyverek: Roland B. egy éve megtámadta Angela Merkelt, most Berlinben áll a bíróság előtt. A vádlott fekete kapucnis „Bomb Squad Services“ feliratú pulóvert viselt. Mint mondta, az eljárás megszüntetésével számol, s abban bízik, Angela Merkel is gesztusokat fog gyakorolni. „Kérjen tőlem bocsánatot.” Az ügyvédjét túl védekező taktikával vádolta és az első pillanatban ellentámadásba lendült, a tárgyalást színpadnak tekintette. A vád szerint Roland B. 2007. novemberében megtámadta a kancellárt, a képek az egész világot bejárták. Merkel Nicolas Sarkozyvel közösen meglátogatott egy berlini iskolát, amikor egy férfi kinyújtott karral nekirontott a kancellárnak. A biztonsági emberek elfogták, anélkül, hogy bárki megsérült volna. Mivel a letartóztatásakor ellenállást tanúsított, az államügyészség Roland B-t nem csak testi sértés kísérletével, hanem hivatalos személlyel szembeni ellenállással, valamint a fegyver és robbanóanyagokra vonatkozó törvények megszegésével vádolta. A rendőrség a nála végrehajtott házkutatások során lefoglalta a nála található fegyvereket, lőszert és robbanóanyagot. Az esetről készült felvételeken látható, hogy az akció során azt kiálltja: „Feltétel nélküli alapjövedelmet mindenkinek!“ és „Munkát mindenkinek!”. Roland B. honlapján olvasható pamfletjében – ahol kezében pisztollyal látható –, magát „kozmopolita kommunistának“ nevezi, aki a „szexizmus, rasszizmus és nacionalizmus” ellen harcol, s a társadalom megváltoztatására törekszik. S egy robbanóanyagokkal foglalkozó egyesület önjelölt elnökeként az interneten tanácsokat adott a robbanóanyagok elkészítése és a távirányítású gyújtószerkezetek kapcsán. Hobbi-szinten foglalkozott robbanóanyagokkal – magyarázza Roland B. a bírósági folyósón –, „nem kívánt senkinek sem kárt okozni, vagy bármilyen tárgyat megrongálni”. Az internetes ajánlatáról azt nyilatkozta, hogy azt a „hetedik, vagy nyolcadik osztályosoknak szánta, akik a kémia és a robbanóanyagok iránt érdeklődnek”. S a támadás vádja ellen is védekezett: „Az nem volt helyes. Én egyszerűen csak a véleményemet kívántam kifejezni“ – állította a per kezdetén. Az eljárás során nem nyilatkozott a vádirattal kapcsolatban, hanem egy többoldalas nyilatkozatot olvasott fel. Ez tele volt a rendőrséggel és az igazságszolgáltatással kapcsolatos vádakkal. Roland B. magát „nem tartja veszélyesnek”, s úgy magyarázza a hobbiját: „Néhányan horgásznak, én ezt csinálom, mert megnyugtat.” November 14-re tűzték ki a következő tárgyalási napot, ekkorra készül el egy pszichológus szakértői jelentése a vádlottról.
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban