Készek vagyunk lemondani a kalinyingrádi rakétatelepítésekről, ha az új amerikai adminisztráció – miután elemezte a „latorállamoknak” szánt válaszlépés valós hasznát – úgy dönt, hogy lemond rakétavédelmi rendszeréről – jelentette ki Dmitrij Medvegyev a Le Figarónak adott interjúban. Mint az a francia konzervatív lap által készített beszélgetés során is elhangzik, Medvegyev kész tényként jelentette be az amerikai elnökválasztás másnapján, november 5-én, hogy Moszkva rakétákat telepít a Lengyelországgal határos kalinyingrádi (egykor: Königsberg – a szerk.) területre.
Valós probléma Amerika jelenleg érvényes döntése, amelyet Európa és NATO-partnereik hozzájárulása nélkül hoztak – húzta alá. Többször is föltettük világos kérdéseinket amerikai partnereinknek: mire szolgál ez a rendszer? Ki ellen irányul? Valóban hatásos lesz? Nem kaptunk alkalmas választ – fejtette ki Medvegyev, aláhúzva: nem lehet nem reagálni az egyoldalú rakéta- és radartelepítésre.
Vissza akár a kezdőponthoz
Az orosz elnök most úgy fogalmazott: készek a „nullpontról” kezdve tárgyalni és újragondolni az Egyesült Államokat, az Európai Unió államait és az Orosz Föderációt felölelő globális biztonsági rendszer tervét. Hozzátette: ami Barack Obama megválasztott elnökkel kialakított személyes kapcsolatát illeti, „elmondhatom, már folytattunk egy hasznos telefonbeszélgetést. Reméljük, őszinte és baráti kapcsolatokat tudunk kialakítani az új adminisztrációval, s rendezhetünk olyan problémákat, melyeket annak hivatali elődjével nem tudtunk megoldani”. Úgy vélte: az új elnök igen nagy bizalmi tőkével indul egy igen bonyolult periódusban. „Sok szerencsét kívánok neki hivatala betöltéséhez” – fűzte hozzá.
Az amerikai belpolitika boszorkánykonyhájának kérdése az, hogy lesz-e Obamával személyes találkozója Washingtonban, a G20-ak e hétvégi konferenciáján – válaszolt Medvegyev a lap érdeklődésére, kifejtve: az amerikaiak döntik el, részt vesz-e Obama a tanácskozáson. Jelezte: orosz részről késlekedés nélkül eleget tennének egy ilyen felkérésnek.
„... egy új Bretton Woods”
Hogyan lehet a jelenlegi krízis által okozott pusztítást minimalizálni? Miképpen lehet elkerülni egy ilyen válság megismétlődését? – az orosz elnök szerint ezek a kulcskérdések, melyeket a hétvégi washingtoni csúcson vizsgálni kell.
Meg kell teremteni egy új pénzügyi rendszer alapjait, melynek a jobb átláthatóság és a folyamatok jobb előreláthatósága képezheti az alapját. Meg kell teremteni egy új Bretton Woods alapjait, amely új nemzetközi hitelintézményeket és új biztonsági rendszert is jelent. Nem rejtette véka alá: Oroszország számára is komoly kihívást jelent ez a krízis, ezért egy egész sor intézkedést hoztak. Egyebek között megemelték a bankszektorban és a termelői szektorban a likviditást. Nem tartotta kizártnak szükség esetén az állami szerepvállalást sem, „amely már eredményekkel járt Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban”.
Kérdésre válaszolva az orosz elnök közölte: az olajárak jelentős zuhanása sem rázza meg a költségvetést; tartalékaik lehetővé teszik, hogy ne kelljen felülvizsgálni a szociális és gazdasági kiadásokat. Hozzátette: szerinte az olajárak hosszú távon ismét emelkedni fognak.
Helyben maradnak
Az orosz csapatok dél-oszétiai jelenlétével kapcsolatban egy nappal a részvételével sorra kerülő nizzai orosz–EU csúcs előtt az elnök rámutatott: az ott élők életének védelme és a humanitárius katasztrófa megelőzése a célja az orosz hadiállomány térségben való állomásoztatásának, melyet Oroszországnak a két országgal, Abháziával és Dél-Oszétiával kötött kétoldalú megállapodásai szabályoznak. Kijelentette: „Abházia és Dél-Oszétia függetlenségére vonatkozó döntésünk visszavonhatatlan”, s a nemzetközi jog szerint két létező entitásról beszélhetünk.
vagyon
Megvan, kire hagyta Schmuck Andor a vagyonát
