Amikor még nem lehetett tudni
Október 10-én Budapesten tartottak pénzügyi találkozót az IMF közép-európai és balti főmegbízottjának részvételével, ahol legfontosabb feladatként a befektetői bizalom helyreállítását jelölték meg. Rá három napra Veres János arról számolt be, hogy tárgyalásokat kezdeményezett Magyarország az IMF-fel, ám Magyarország nem szándékozik hitelt felvenni.
Október 17-én Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója azt mondta a brit Financial Timesnak, hogy az IMF minden tőle telhetővel készen áll azon felzárkózó országok segítésére, melyek sebeket szereznek a globális pénzügyi bonyodalmak miatt. Példaként hozta fel a folyó mérlegben jelentkező problémákat. Ekkor még Magyarország neve – mint potenciális hitelfelvevő – fel sem bukkant azon országok között, akik a Nemzetközi Valutaalap segítségéért folyamodtak. Pakisztán, Ukrajna és Izland részéről azonban már október 21-én kiderült: a valutaalap hitelét fogják igénybe venni. Egy nappal később már arról számolt be a New York Times, hogy a valutaalap jelenleg Ukrajna és Izland megsegítésével van elfoglalva, Magyarország csak később kerül sorra.
Október 18-ra nemzeti csúcs összehívását kezdeményezte Gyurcsány, azt remélve, hogy ezzel majd sikerül megteremteni a magyar pénzügyi és gazdasági válság megoldásának alapjait. Orbán Viktor szerint a nemzeti csúcs ötletszerű és átgondolatlan volt. A pénzügyi válság oka szerinte nem más, mint az emberi gyarlóság és kapzsiság.
Az MNB október 22-i drasztikus, 3 százalékpontos alapkamat-emelésre szánta el magát. A 11,5 százalékos alapkamatból már arra lehetett következtetni, hogy nagy a baj, a nemzeti bank erősen aggódik a forint árfolyamáért.
Szivárognak az információk
A nemzeti ünnepen már arról adott hírt a Dow Jones hírügynökség, hogy az IMF Pakisztán és Fehéroroszország mellett Magyarországgal is tárgyalásokat folytat egy lehetséges hitelcsomagról. Október 24-én a Goldman Sachs olyan előrejelzésekbe bocsátkozott, hogy szerinte Magyarország „elővigyázatossági megállapodást” fog kötni az IMF-fel a befektetői bizalom erősítése végett, s a Nemzetközi Valutaalap „viszonylag kevés” feltételhez köti majd az esetleges támogatást.
Az október 26-i külföldi cikkek Magyarország súlyos pénzügyi megpróbáltatásairól írnak, csődközeli állapotokat vázolnak fel, amelyek más országok pénzügyi összeomlásával is fenyegethetnek. Egy nappal később arról értesülhettünk, hogy az IMF vezérigazgatója azt mondta: pár napon belül a valutaalap jelentős pénzügyi csomagot jelent be Magyarország számára. Erre vonatkozólag Gyurcsány a parlamenti pártok egyeztetését hívta össze, hogy konzultáljon a pártok képviselőivel arról, mivel értenek egyet, mit tudnak támogatni, és mit nem a Nemzetközi Valutalappal kötendő megállapodásban. Ugyan a parlamentben is lehetősége lett volna Gyurcsánynak arra, hogy tájékoztatást adjon a kötendő hitelszerződésről, mégis a sajtóból kellett a Fidesznek értesülnie arról, hogy a miniszterelnök a hétfő esti órákban ismerteti a szocialista frakcióval a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodás lényegét – mondta Navracsics Tibor.
Szakértők ekkor 10–12,5 milliárd dollárra becsülték az IMF-hitelkeret nagyságát, amire Magyarország számíthat. Ami az IMF által nyújtandó készenléti hitel feltételeit illeti, úgy gondolták, hogy az várhatóan az államháztartási hiány további csökkentését, költségvetési plafon kitűzését, illetve a nagy elosztási rendszerek karcsúsítását és reformját foglalja magába.
Az ígéret
Az október 28-i egyeztetésen a pártok felszólalásaira reagálva Gyurcsány azt ígérte, hogy nyilvános lesz az IMF-megállapodás. Hangsúlyozta: a valutaalap mindössze két ésszerű dolgot kért. Egyrészt azt, hogy csak annyi kiadást vállaljon az ország, amennyire pesszimista forgatókönyv esetén is biztosan van pénz. Másrészt ne vállaljon olyan kötelezettséget, amellyel a költségvetés bevételeit csökkentené. A megállapodás nem növeli Magyarország hitelterheit – állította Gyurcsány.
Szintén e napon jelentették be Brüsszelben, hogy az IMF mellett az Európai Bizottság is pénzügyi támogatási tervet készít elő Magyarország számára.
A Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatóján egy nappal később Simor András, az MNB elnöke azt mondta, hogy az összesen 20 milliárd euró összegű hitelkeretet – amelyet az IMF, az EU és a Világbank biztosítanak – 2010. március végéig hívhatja le a magyar kormány. A készenléti díj éves szinten 0,25 százalék, kamata 5-6 százalék, a visszafizetés futamideje 3-5 év. Az összeg kétszer akkora, mint a külföldiek kezében lévő magyar állampapír-állomány, és ötször nagyobb, mint a jövőre devizában lejáró kormányzati adósság – tette hozzá az elnök.
Ugyanezen a napon Gyurcsány „népének” megnyugtatására sietett: „Ne izguljatok, magyarok, üzeni az IMF”– mondta el annak kapcsán a balolal vezére, hogy ha az ország nem képes az államadósságát finanszírozni, akkor az IMF segít rajtunk. Ezzel szemben közgazdászok az MNO-nak úgy fogalmaztak: pénzügyi gyámság alá került hazánk. Az optimista Gyurcsány még azt is mondta: Magyarország azzal, hogy hihetetlenül gyorsan lépett, a legstabilabb pénzügyi helyzetet megteremtő országok közé került. Közölte: ezzel csak a legnagyobb veszélyt sikerült elhárítani, azt, hogy elértéktelenedjenek a bérek és a nyugdíjak. Gyurcsány bizakodására az adhatott okot, hogy a Nemzetközi Valutaalap új típusú, rövid lejáratú hitelfelvételi lehetőséget jelentett be azon országok számára, amelyek a pénzügyi világválság miatt most önhibájukon kívül hitelfelvételi nehézségekkel küszködnek. Ez a bizakodás meglepetésre adott okot, hiszen – ugyan Magyarország 1982-es IMF-tagsága óta már harmadik alakalommal választja a valutaalap hitelét – hazánk példátlan módon elsőként vett fel hitelt az IMF-től az uniós országok sorában, s az intézet által készenlétbe helyezett hitelkeret több mint tízszerese Magyarország IMF-kvótájának.
Vélemények a hitelről
Az IMF-hitelfelvételről ekkor megjelenő vélemények már arra engednek következtetni, hogy valami nincsen rendben a kormány körül; csak kapkodnak, és valamit megint elhallgatnak: súlyos probléma, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott tárgyalásokba nemcsak az ellenzéket és a kormánypártot nem vonták be, de még a kormányt is csak kevéssé – nyilatkozta Soós Károly Attila. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, volt SZDSZ-es parlamenti képviselő szerint a szerződés megkötésének körülményei pártállami módszerekre emlékeztetnek, és több súlyos problémát vonnak maguk után. Lóránt Károly úgy látja: az IMF-csomaggal talán egy évig tud „életben maradni” hazánk. Az Európai Unió csendben nézte végig Magyarország elhibázott gazdaságpolitikájának vergődését, hazánk totális pénzügyi gyámság alá került – jelentette ki Csath Magdolna.
Október 30-i hírértesülésekből az derült ki, hogy a valutaalap várhatóan november 6-án hagyja jóvá a pénzintézet által Magyarországnak nyújtandó, 15,7 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet. A mentőöv bejelentésekor Dominique Strauss-Kahn főigazgató tudatta: a hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta több mint tízszerese, 1020 százaléka. A nemzetközi összefogásban az Európai Unió további 8,1 milliárd, a Világbank 1,3 milliárd dolláros segítséget kész nyújtani.
Egy napra rá már gúny tárgyát képezte Gyurcsány a Financial Times német kiadásában. Az óriási IMF-csomag Magyarországot megmentette a fenyegető államcsődtől, Gyurcsány Ferenc politikai karrierjét viszont a válság sem tudja – írta a lap. Gúnyos portrét közöltek a magyar kormányfőről, akit egyébként Európa egyik legnépszerűtlenebb politikusának neveznek.
Míg külföldön viccelődtek a miniszterelnökön, Magyarországon megint elindult az ígéretfolyam: Budai Bernadett kormányszóvivő szerint a kormány a végleges megállapodás életbelépése után teljes körű tájékoztatást ad majd a parlamenti képviselőknek. Erre a tájékoztatásra várhatóan az Országgyűlés bizottságaiban kerül majd sor.
Az ígérethez képest a valóság
Ehhez képest az történt, hogy november 3-án az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának ellenzéki tagjai kérésének ellenére Veres János pénzügyminiszter zárt ülést kért a november 6-án aláírandó nemzetközi szerződések előkészítő adatainak titkos kezelésére hivatkozva. Vagyis elmaradt a teljes körű tájékoztatás. A Fidesz elnöksége ezért határozottan azt követelte a Gyurcsány-kormánytól – először november 4-én –, hogy haladéktalanul hozza nyilvánosságra a Nemzetközi Valutaalappal kötendő hitelszerződést. A költségvetési bizottság zárt ülése a Fidesz szóvivője szerint azt engedte sejteni, hogy a bizottsági ülés különleges titoktartási körülmények között zajlott. Az elnökség értékelése szerint hatalmas szégyen, hogy Magyarország az IMF hitelére szorul, hogy elkerülje az államcsődöt, és az is szégyen, hogy Gyurcsány Ferenc dicsőségként próbálja ezt beállítani. Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján közölte: a kormány és Gyurcsány Ferenc már ismer valamiféle dokumentumot, ám kérdés, hogy az emberek ezt mikor ismerhetik meg. A politikus szerint a kormány tovább folytatja a titkolózást. Közölte: a költségvetési bizottság hétfői zárt ülésén „megdöbbentő” részleteket hallhattak az IMF-szerződésről. Úgy vélte, a további titkolózás arra enged következtetni, hogy „még drágább a hitel annál, mint ami hétfőn kiderült, még súlyosabb a helyzet, még nagyobb terheket akar a kormány az emberek vállára rakni”.
Gyurcsány erre reagálva azt mondta: a szándéklevelet november 3-án éjszaka írta alá a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter. Úgy fogalmazott: „a levélben elmondjuk, hogy milyen a helyzet, mit gondolunk, miért van erre szükség, mit szándékozunk otthon tenni költségvetéssel és mással. Ezt a dokumentumot ezek után az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn az igazgatóság elé terjeszti a következő napokban. Ha az igazgatóság jóváhagyja – ismerjük a vezérigazgató úr előzetes nyilatkozatát, hogy pozitív a hozzáállás –, megkezdődik az a folyamat, amelynek a vége egy hitelszerződés aláírása. Több napba vagy több hétbe is beletelhet, mire megszületik a szerződés. Ez is teljesen természetesen, alapvetően nyilvános lesz”.
Az állami bankmentés hitelből
A szándéklevelet aláíró MNB-elnök és a pénzügyminiszter november 6-án ismertette: az IMF-megállapodás keretében a Magyar Nemzeti Bank azt javasolta, hogy a magyar bankok 600 milliárd forintos pénzügyi csomagot vehessenek igénybe, amelyből 300 milliárd forint a tőkejavítást szolgálja, 300 milliárd forint garanciaalapként működik.
A legnagyobb ellenzéki párt megint a sajtóból értesült arról, hogy bankmentő csomag készül, eddig nem volt tudomása az új koncepcióról, ezért arra várt választ a kormánytól, hogy valóban a magyar adófizetők kontójára felvett IMF-hitelből akarja-e megsegíteni a többségben külföldi tulajdonú, Magyarországon működő pénzintézeteket – derült ki Varga Mihály, a Fidesz alelnöke november 6-i sajtótájékoztatójából.
Ahhoz képest, hogy nyolc nappal korábban már a legnagyobb veszélyt sikerült elhárítani – Gyurcsány szerint –, az önellentmondásba kavarodó miniszterelnök november 6-án arról beszélt, hogy „túl vagyunk a pénzügyi válság első fázisán, és fel kell készülnünk egy sokkal szélesebb körű gazdasági válságra, amely legalább egy-másfél évig tarthat”.
Mire megy a hitel?
Nemcsak a szembetűnő hazugságok, hanem a felvett hitel célja is arcátlan: a KDNP november 7-i sajtóközleményében az áll, hogy szerintük a kormány által felvenni szándékozott IMF-hitel jelentős részét Gyurcsány Ferenc és köre a külföldi tulajdonban lévő bankok feltőkésítésére kívánja felhasználni. A KDNP szerint azokról a bankokról van szó, amelyeket a 90-es évek elején a magyar adófizetők pénzén állítottak talpra, azután külföldi tulajdonba adták őket. „Azokról a bankokról, amelyek konjunktúra idején talicskával tolták ki a pénzt az országból, most, a pénzügyi válság idején pedig a magyar kormány segítségével a legarcátlanabb módon ismét Mari nénit és Józsi bácsit fosztják ki” – írják. A KDNP-frakció úgy véli: az adósságot nemcsak a ma élők, hanem a még meg nem született magyar gyerekek is nyögni fogják.
Időközben a IMF-megállapodás részleteiről még mindig csak a beavatottak értesültek, ezért november 7-én a Fidesz másodjára fogalmazta meg a kérést, hogy hozzák nyilvánosságra az IMF-fel kötött szerződés teljes szövegét. Ha nyilvánosságra hozzák, mindenki eldöntheti majd, mire is vállaltunk kötelezettséget, amikor a hitelszerződést aláírtuk. Szeretnénk tisztázni azt is, mennyi a kamata a hitelnek, és mennyi idő alatt kell visszafizetni – mondta Varga Mihály. Minderre Tukacs István, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista tagja úgy reagált, hogy a valutaalap által biztosított hitelkeretről a már nyilvánosságra hozott kormányzati szándéknyilatkozaton túl nem lesz több dokumentum.
November 10-én derült ki a Pénzügyminisztérium közléséből, hogy Magyarország lehívta az első, 4,9 milliárd euró értékű IMF-hitelrészletet. Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára azt közölte, hogy nincs semmiféle titkos megállapodás Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között, nincsenek egyedi feltételek, az intézet azokkal az általános hitelfeltételekkel biztosítja Magyarországnak a hitelkeretet, amelyekkel bármely országnak adna ilyen kölcsönt.
Az IMF-hitel általános feltételként 2 plusz egynegyed év türelmi időt ír elő, ezután két év alatt kell törleszteni a kölcsönt. Kovács Álmos arról is szólt, hogy az EU várhatóan decemberben utalja ki kölcsönének első részletét, várhatóan 2 milliárd eurót. A vélhetőleg decemberben lehívásra kerülő uniós hitelrészlet hároméves futamidejű lesz, kamata 3,9–4,1 százalék között várható.
Miután a PM közölt bizonyos részleteket a hazánkat sújtó újabb hitelről, a Fidesz elnöksége harmadjára is határozottan felszólította november 11-én Gyurcsány Ferencet, hogy 24 órán belül hozza nyilvánosságra a hitelszerződés minden részletét. Szijjártó Péter közölte: tudni akarják, mennyi a kamat, mikor kell a hitelt visszafizetni, és milyen további megszorításokat írt elő az IMF Magyarország számára a hitelfelvétel lehetőségéért. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes tagjai felkérték a testület elnökét, hogy csütörtökre hívja össze a bizottság rendkívüli ülését, ahol áttekinthetik a kialakult helyzetet, a hitel lehívását, azt, hogy miért volt szükség erre, ki döntött róla, milyen feltételei vannak.
A Befektetői Tanács ülését követően kérdésekre válaszolva a miniszterelnök további részleteket csepegtetett az IMF-hitelről. Elmondta, hogy a Nemzetközi Valutatalap pénzügyi csomagja egyrészt a bankmentést szolgálja, másrészt az állam finanszírozását biztosítja, növeli nemzetközi tartalékait. A pénzt nem lehet beruházásokra, bérekre és szociális kiadásokra költeni. Hangsúlyozta: az ország nem vett fel több hitelt az IMF-csomag 4,9 milliárd dolláros részének lehívásával, a lehívás csak azt tette lehetővé, hogy rögtön hozzáférjen a pénzhez, ha szükség lesz rá, azaz „behoztuk a spájzba a pénzt, hogy kéznél legyen”.
(MNO/MTI/wikipédia.hu)
Fradi
Kubatov Gábor az MLSZ után most a játékvezetőkbe szállt bele
