„Nehéz elhinni, hogy a siker esélye együtt járhatna egy mostani kamatcsökkentéssel”, írta a kamatdöntő grémium tagja. A Lengyel Nemzeti Banknak változatlanul kell hagynia alapkamatát mindaddig, amíg nincs kéznél több makrogazdasági adat, és még gyenge harmadik negyedévi eredmények sem indokolnak azonnali csökkentést, mondta korábban a lengyel központi bank pénzügypolitikai tanácsának egy másik tagja, Halina Wasilewska-Trenkner a Dziennik című lap szerdai számában megjelent nyilatkozatában.
A GDP-növekedés üteméhez igazítani a kamatot nem a pénzügypolitika célja, a pénzügypolitika célja az infláció féken tartása – mondta Wasilewska-Trenkner. Wasilewska-Trenknert a pénzügypolitikai tanács egyik szigorra igen hajlamos tagjakén tartják számon.
Ám a PAP hírügynökségnek nyilatkozott a tanács egy másik, „galambként” ismert tagja, Jan Czekaj, és ő is úgy vélte, hogy a nemzetközi példák, az Európai Központi Bank, a Bank of England vagy a Fed kamatcsökkentés-sorozata nem feltétlenül irányadó Lengyelország számára.
Nőtt a különbség a kamatszintek között, a zlotyi mégis gyengült – mondta, hozzátéve, hogy ez gyengíti az infláció lassulásának esélyét. A következő makrogazdasági adatok esetleg közelebb hozzák a kamatcsökkentést, de – mint mondta – „bizonyára még nem a legközelebbi kamatértekezleten”.
A Lengyel Nemzeti Bank utoljára a június végi kamatértekezletén változtatta meg az alapkamatot, az egyhetes repót: negyed százalékponttal 6,00 százalékra emelte. A tavaly áprilisban kezdett szigorítási ciklusban ez volt a nyolcadik emelés, a meglódult infláció miatt. A második negyedévben a lengyel hazai össztermék 5,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a növekedés üteme lassult az első negyedévi 6,0 százalékhoz és a tavalyi évi átlagos 6,7 százalékhoz képest. A harmadik negyedévről az első becslést e hónap végén adja ki a lengyel statisztikai hivatal. Az Európai Bizottság idénre 5,4 százalékos, jövőre 3,8 százalékos, 2010-re 4,2 százalékos GDP-növekedést jósol Lengyelországnak. Októberben a tizenkét havi infláció 4,2 százalékra lassult a szeptemberi 4,5 százalékról. A központi bank folyamatos célja 2,5 százalék, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréssel.
(MTI)
Bóka János: az Európai Bizottság költségvetési javaslata nem mutat utat a versenyképesség helyreállításához
