Az államfő korábban a központi emlékműnél helyezett el koszorút, majd Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök és a névtelen elesettek sírjánál rótta le kegyeletét. Sólyom László ezt követően virágcsokrot helyezett el hét jutadombi katonatiszt sírjánál, valamint a forradalom vezető személyiségei – Gimes Miklós újságíró, Losonczy Géza politikus, újságíró, Maléter Pál volt honvédelmi miniszter és Szilágyi József volt miniszterelnökségi titkár – nyughelyénél.
Képek: Nagy Béla/Magyar Nemzet
A köztársasági elnök végül a 298-as parcellánál azokra emlékezett, akik mártírhalált haltak és ismeretlen helyen nyugszanak.
A Hősök terén emlékünnepség volt
A Hősök terén a fekete lepellel beburkolt központi emlékmű előtt – a lepel felületén az, 56-os lyukas zászló is szimbólumként szerepelt – katonai tiszteletadás mellett rótták le kegyeletüket a parlament, a kormány, valamint a diplomáciai testület és a magyar közélet képviselői. Koszorút helyezett el az emlékműnél Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Kiss Péter kancelláriaminiszter. Lerótták kegyeletüket az, 56-os szervezetek is, az emlékünnepségen megjelentek továbbá az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság képviselői.
A szerb nagykövetségen is megemlékezést tartottak
Ötvenkét éve, 1956. november 4-én hajnalban hangzott el Nagy Imre beszéde, amelyben bejelentette: a szovjet csapatok támadást indítottak Budapest ellen, hogy megdöntsék a törvényes kormányt. Az évforduló alkalmából a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete kedden megemlékezést tartott a fővárosban, a néhai miniszterelnöknek menedéket adó akkori jugoszláv, mai szerb nagykövetségen, Szerbia nagykövetének jelenlétében.
Az Andrássy út és a Dózsa György út sarkán álló épület falán két éve helyezték el azt a szerb és magyar nyelvű emléktáblát, melyen felidézték az 1956 novemberében történteket. Eszerint november 4-e és 22-e között a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság Nagykövetségén lelt menedéket Nagy Imre és több közeli munkatársa, köztük Losonczy Géza, Donáth Ferenc és Vásárhelyi Miklós. A keddi megemlékezésen elhelyezték a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének koszorúját. Az eseményen Dejan Sahovic nagykövet mellett megjelentek Nagy Imre egykori munkatársainak gyerekei is, köztük Donáth Ferenc, Vásárhelyi Mária és Vásárhelyi Júlia.
Donáth Ferenc, a társaság budapesti szervezetének elnöke felidézte a nagykövetségen 1956 novemberében történt eseményeket. Elmondta, hogy a hozzátartozókkal és a közeli munkatársakkal együtt 42-en éltek menekültként az épületben, ahol a nagykövetség dolgozói mindent megtettek az ellátásukért. Az épületet szovjet csapatok vették körbe, és a beköltözés másnapján, november 5-én egy célzott lövéssel megölték Milenko Milovanov követségi attasét (akiről a táblán ugyancsak megemlékeznek). Donáth Ferenc szerint a jugoszláv diplomatát feltehetőleg azért lőtték le a Hősök terére néző ablakban, mert a bajszos férfi távolról hasonlított Nagy Imrére; a golyót valójában a magyar miniszterelnöknek szánhatták.
A szervezet elnöke hozzátette: Nagy Imréék azért hagyták el november 22-én a nagykövetséget, mert Kádár János írásban, „menlevélben” garantálta a szabad távozást és a bántatlanságot. A követségre értük küldött autóbuszon egy szovjet katonai vezető is ott volt, ezért a jugoszláv nagykövet felajánlotta Nagy Imrééknek, hogy visszatérhetnek a diplomáciailag védett épületbe, ők azonban bíztak Kádár János ígéretében, és önként szálltak be a járműbe. Az autóbuszra jugoszláv újságírók is felszállhattak, őket azonban a közeli Bajza utca sarkán „kidobták” a járműből, ekkor vált világossá, hogy itt már ígéretről szó sincs – mondta el Donáth Ferenc.
Azt hangoztatta: a Nagy Imre ellen indított későbbi koncepciós perben szereplő váddal szemben valójában „Kádár János csinált puccsot”, és az ő kormánya volt illegitim. Utalt arra, hogy Kádár János nem sokkal Nagy Imre rádióbeszéde után a szolnoki rádióban jelentette be a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását.
(MTI)
