Ettől azt remélik, segítséget nyújt ahhoz, hogy többé nem szorulnak a társadalom perifériájára. A világ fejlett országaiban a lakosság mintegy 10 százaléka él valamilyen fogyatékossággal. Magyarországon 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékosságban szenvedő emberek számát; az ő sorsuk alakulása közvetve a lakosság harmadát érinti.
Magyarország az elsők között csatlakozott az idén májusban hatályba lépett új ENSZ-egyezményhez, amelynek céljával és alapelveivel összhangban van a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló, 1999-től hatályos törvény. 2006-ban elkészült az új országos fogyatékosügyi program; a fogyatékkal élőket a foglalkoztatáson, az őket alkalmazó cégek támogatásán keresztül is segíti az állam, de még így is a megváltozott munkaképességű embereknek alig tíz százalékát foglalkoztatják, míg ez az arány az Európai Unió országaiban 40-50 százalék körüli.
Fogyatékosokat képviselő társadalmi szervezetek nemrég a fogyatékosok ombudsmani képviseletének megvalósítását javasolták. Ugyancsak javasolták, hogy Magyarország kezdeményezze az egységes európai fogyatékosügyi igazolvány bevezetését, amit minden tagállamban elfogadnának és biztosítanák az ehhez kapcsolódó jogokat. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek tanácsa a közelmúltban felszólította az országgyűlést, hogy ne fogadjon el olyan büdzsét, amely növeli a fogyatékossággal élők emberek és a társadalom átlagos szinten élő rétegei között jelenleg is fennálló szakadékot. Arra kérik a képviselőket, találjanak forrást a fogyatékos emberek életminőségét legalább megőrző néhány milliárd forint biztosítására.
(MTI)
Rejtélyes üzenettel búcsúzik Orbán Viktor Tusnádfürdőtől
