Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap Az SPD „németkedéssel” vádolja a CDU-t című cikkében tudósít a kereszténydemokraták kongresszusának határozatát követő polémiáról. A CDU szándéka szerint a német nyelvnek be kell kerülnie az alkotmányba. A kereszténydemokraták stuttgarti kongresszusukon úgy döntöttek, hitet tesznek a német nyelv mellett. A szövegjavaslat így hangzik: „A szövetségi köztársaság nyelve a német”. A CDU-kongresszuson támogatták az alkotmány ilyen értelmű kiegészítését. A kereszténydemokraták ebben nem látják a más anyanyelvű csoportok kirekesztésének veszélyét. Angela Merkel ellenezte a javaslatot: „Személyesen nem tartom jónak, hogy mindent beleírjunk az alkotmányba. Már most is léteznek javaslatok, melyek a kultúrát, a sportot, a családokat, s most a német nyelvet vennék fel az alkotmányba, oda kell figyelnünk, hogy ezzel az alaptörvény ne inflálódjék el.” Az SPD meglepetésének és dühének adott hangot. Peter Struck (SPD) Bundestag-frakcióvezető kijelentette, hogy eddig a CDU azt hangoztatta, egyetlen helyen sem kíván változtatni az alaptörvényen. Ugyanakkor az SPD kész a tárgyalásokra, de ellentételezésként késznek kell lenniük a „fontosabb dolgok”, mint a gyermeki jogok vagy a sport felvételére – tette hozzá. Thomas Oppermann (SPD) frakcióigazgató sokkal világosabban fogalmazott: „Ez felesleges. A hivatalok nyelve a német. Amúgy pedig sok nyelvet beszélnek nálunk” – nyilatkozta a lapnak. Jörg Tauss (SPD) oktatáspolitikai szakértője úgy fogalmazott: „Az alkotmányba foglalni a német nyelvet tiszta hülyeség”. Az elképzelés szerint az alkotmány 22. paragrafusába vennék fel az említett passzust. Ebben az áll, hogy az ország fővárosa Berlin, és a szövetségi köztársaság zászlaja fekete-vörös-arany. Norbert Lammert (CDU) Bundestag-elnök utalt arra, hogy a legtöbb uniós tagállam alkotmányában szerepel egy ilyen hitvallás. Ez Németországban teljesen magától értetődő jelenség, és nincs köze egy látens nemzeti sovinizmushoz.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilapban Henning Peitsmeier Példátlan válságban az autóipar – Hogyan történhetett meg ez? című cikkében elemzi az egyik legfontosabb német iparág problémáit. A számok sokkolóak, a három nagy amerikai konszernnek 34 milliárd dollárra volna szüksége, hogy biztosíthassa a túlélését. Az idén csak 2,9 millió autót, tíz százalékkal kevesebbet helyeznek üzembe Németországban, mint tavaly. Ezzel Európa legnagyobb piaca a legrosszabb eredmény elé néz a német újraegyesülés óta. Egyre több beszállítót és kereskedőt elnyomorítanak a hitelek. Az igaz, hogy a General Motors, a Ford és a Chrysler már jó konjunkturális időkben is veszteséget termelt, amikor a Daimler, a BMW vagy a Toyota rekordnyereséget könyvelhetett el. Az is igaz, hogy a Lehman Brothers bankház összeomlása minden területen elérte a már amúgy is leszálló ágban lévő autóipart, ami a hanyatlás sebességét és mértékét példátlanná tette. Mivel az autóipar válsága egybeesik a bankokéval, ezért olyan fenyegető az autógyárak, beszállítóik és kereskedőik helyzete. Ez év végén az autóipar korszakhatárhoz érkezik. Minden valószínűség szerint egy fájdalmas kijózanodás következik termeléscsökkenéssel, üzembezárásokkal, elbocsátásokkal. Az sem kizárt, hogy hagyományos autómárkák tűnnek el. (Utalás a borotvaélen táncoló GM leányvállalatára, az Opelre – szerk.) A következő évtizedre kidolgozott bővítési terveiket a gyártók a fiókokban hagyhatják, s ismét a beszállítók és kereskedők igényei felé kell fordulniuk.
Orbán Viktor: Ha szerda, akkor kormányülés - képek