Tusk szerint elérhető közelségbe került egy olyan megállapodás, amely elfogadható a szénenergia hasznosításától nagymértékben függő Lengyelország számára is, s ezzel elkerülhető a lengyel vétó – fejtette ki a miniszterelnök részletek ismertetése nélkül. Az ENSZ 14. éghajlat-változási konferenciájának kiemelkedő eseménye lesz, amikor szombaton Gdanskban az Európai Unió soros elnökségét betöltő Franciaország államfője, Nicolas Sarkozy találkozik az Európai Unió új tagállamainak kormányfőivel. Franciaország még 2008-ban el kívánja fogadtatni a tagállamok vezetőivel az Európai Bizottság és az Európai Parlament energia- és klímapolitikai törekvéseit, lehetőség szerint a december 11-12. között Brüsszelben tartandó csúcstalálkozón.
Az unió célkitűzése 2020-ig 20 százalékkal csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 20 százalékra emelni a megújuló energiaforrások arányát és 20 százalékkal növelni az energiahatékonyságot. Magyarország és az EU más volt szocialista tagállamai egyaránt támogatják az uniós javaslatot, ugyanakkor nehezményezik, hogy az nem veszi figyelembe a 1990–2005 között végrehajtott kibocsátáscsökkentést. Az említett országoknak ugyanis kevesebb kvótájuk keletkezne az uniós szén-dioxid-kereskedelmi rendszerben egy 2005-ös bázis meghatározásával.
A tanácskozásra előterjesztett egyezménytervezet, amelyhez a Reuters hírügynökség hozzájutott, a kelet-európai országoknak kedvezményes árú szén-dioxod-kibocsátási kvótát állapítana meg a nyugat-európai energetikai cégekhez képest, kivételezett helyzetbe hozná a versenyben sérülékenyebb cégeket. A kompromisszumos francia javaslat szerint 2013-ig lenne érvényben a kedvezmény, amelyet fokozatosan csökkentenének, majd szüntetnének meg 2016-ban. Az érintett országok ingyenes kvótarésze nem haladhatná meg a javaslat szerint teljes kvótájuk 50 százalékát.
(MTI)
Szijjártó Péter
Szijjártó Péter: Magyarország és az erdélyi magyarok érdeke is, hogy Romániának jól menjen
