Illés Hilda emlékeztetett: a Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint a szlovák férfi megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 3,5 kilogramm plasztik robbanóanyag felhasználásával távirányítású szerkezetet készített, és közreműködött abban, hogy azt 1997. június 3-án rögzítsék egy parkoló Bentley alvázára a főváros XVIII. kerületében, a Tulipán utcában. A robbanószerkezet elhelyezésének célja a közleménye szerint S. (Seres) Zoltán vállalkozó meggyilkolása volt, de a felerősítésre szolgáló mágnes gyengének bizonyult, a szerkezet a gépkocsi indulásakor leesett, így nem következett be a robbanás. (Serest két évvel később Tahitótfaluban autójában géppisztollyal agyonlőtték. Az elkövető személye nem ismert.)
A helyettes szóvivő hangsúlyozta: az 1997-es emberölési kísérletért adták ki a férfi ellen az európai elfogatóparancsot és ha kiadják Magyarországnak, emiatt fogja őt a BRFK meggyanúsítani. Hozzátette: tanúként más bűncselekményekben is kihallgatható a férfi és ha felmerül, hogy más bűncselekménnyel is meggyanúsítható, akkor a kiadatási kérelmét pótlólag ki kell egészíteni.
Prágában bukott le
Jozef Rohác szlovák állampolgárt október 27-én, Prágában igazoltatták cseh rendőrök, ekkor derült ki, hogy ellene a Budapesti Rendőr-főkapitányság európai elfogatóparancsot adott ki. A BRFK október végén közölte, hogy az Interpol magyar irodája megkezdte a Prágában elfogott, a magyarországi robbantásokkal kapcsolatba hozott Jozef Rohác kiadatásával és Magyarországra szállításával kapcsolatos szervezési, előkészítési munkálatokat. A rendőrség akkor azt közölte: a szlovák férfi neve felmerült több, az 1990-es évek végén Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekménnyel összefüggésben, ezek vizsgálatát a rendőrség megkezdte.
Rohác neve korábban felmerült az Aranykéz utcai merénylet kapcsán is, ám emiatt nem adtak ki ellene elfogatóparancsot. 1998. július 2-án Budapest belvárosában, az Aranykéz utca 2. számú ház előtt parkoló Polski Fiat 126-os gépkocsi alatt nagy erejű pokolgép robbant. Négy ember meghalt, huszonöten megsérültek, köztük külföldi állampolgárok is. A merénylet célpontja és egyik áldozata a Boros Tamás vállalkozó volt. Borost a rendőrség koronatanúként tartotta számon az olajmaffiaügyben. Ez volt Magyarországon az első eset, hogy vétlen emberek is áldozatul estek alvilági leszámolásnak.
A BRFK még 2000-ben tartott sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy a rendőrség a szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot és bandájának tagjait gyanúsítja több robbantásos bűncselekménnyel, így az Aranykéz utcai merénylettel és a Seres Zoltán ellen elkövetett – akkor sikertelen – merénylettel. A nyomozás kiderítette, hogy a felrobbant Polski Fiatot a szlovák Jozef Hamala, Rohác bandájának tagja vette meg hamis papírokkal.
