Szándékosan küldték a pusztulásba a Lusitaniát

A Der Spiegel ismerteti a legfrissebb kutatásokon alapuló dokumentumdráma megállapítását, miszerint tudatosan küldték a német tengeralattjáró elé a Lusitaniát. A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról tudósít, hogy a passaui nyomozócsoport egyelőre semmit sem tud a helyi rendőrfőnök ellen két hete történt merénylet elkövetőiről.

2008. 12. 30. 10:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazinban Christian Buß Az „elsüllyeszthetetlen” megsemmisülése című cikkében elemzi, miként küldte a brit admiralitás pusztulásba a Lusitaniát. Több mint ezren haltak meg, amikor az első világháborúban a Lusitania nevű luxusgőzöst elsüllyesztette egy német tengeralattjáró. A Lusitania című tévéfilmtől azt várhatták a nézők, hogy nem lesz egyéb, mint a Titanic kisstílű megismétlése. Ehelyett a nézők megismerkedhettek azzal, miként használta ki a brit propaganda a tragikus történéseket – számol be a lap.

Az etikettet még a háborúban is betartották. Napilapban közzétett hirdetésben tájékoztatta a német követség az amerikai közvéleményt, hogy a Lusitania olyan útvonalon fekszik, hogy tengeralattjáró-támadás célpontja lehet. A brit BBC és a német NDR közösen próbálta meg tisztázni, pontosan mi történt 1915. május 7-én az ír partok közelében. Kellemes meglepetést okozott a vasárnap késő este sugárzott dokumentumdráma, mert nem a népek egymás nyakába borulását mutatta be, hanem pontosan felrajzolta a felek taktikai céljait, és a nyilvánosság befolyására tett lépéseit. A Lusitania elsüllyesztése, melynek következtében a britek mellett amerikaiak is életüket vesztették, nem csak ürügyül szolgált arra, hogy Washington később hadba lépjen, de a háború brutalizálódásának is szimbólumává vált: a civilek tudatos bevonását jelentette a háborús eseményekbe, s felmutatta a propaganda új technikáit – írja a lap.

Figyelemre méltó, ahogyan a film feldolgozza a brit admiralitás reakcióit. A nagy Winston Churchill tudatosan hagyta a Lusitaniát a pusztulásba hajózni – állítja a Der Spiegel. Mindenesetre a brit haditengerészet elég német rádióadást fogott, hogy tudja: az U-20-as az Ír-tengeren megcélozta az óceánjárót. A film szerint többek között azért sem adtak haditengerészeti kíséretet, mert abban bíztak, hogy a Lusitania elsüllyesztése az Egyesült Államok számára ürügyül szolgál a háborúba történő belépésre. Az, hogy a Lusitania a maga idejében – éppen úgy, mint a Titanic – elsüllyeszthetetlennek számított, aligha lehetett megnyugtató. Már csak azért sem, mert a hajó számos lőszeres ládát szállított az európai csataterekre. Többek között ennek volt köszönhető, hogy az acélóriást csupán egyetlen torpedó 18 perc alatt elsüllyesztette – írja a lap.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap Szurkálás a ködben című cikkében foglalkozik a mind misztikusabbá váló Mannichl-ügy legfrissebb történéseivel. Közel két héttel a passaui rendőrfőnök elleni támadást követően a nyomozók alig tudnak eredményt felmutatni. Ellenkezőleg, az ötven fős különleges osztag a hatalmas erővel folytatott nyomozás ellenére kénytelen volt szabadon bocsátani mind a négy, eddig őrizetbe vett személyt, mert semmit sem tudtak rájuk bizonyítani.

Azt a gyanút, hogy a nagy figyelmet keltő történet neonácik bosszúját jelentette volna, szintén nem sikerült igazolni. S ha a nyomozócsoport újabb és újabb fantomképeket publikál az esetleges bűnsegédekről, akkor mindinkább az a látszat keletkezik, mintha a rendőrség a ködöt szurkálná – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Pedig Alois Mannichl ügye bel- és külföldön egyaránt a címlapokra került. Miután elsősorban a CSU politikusai már kezdettől fogva a szélsőjobboldali erőszak új dimenzióját látták, a passaui rendőrségre hihetetlen nyomás nehezedett, amit a nyomozócsoport létszámának 20-ról 50-re növelése is jelzett. Szokatlanul komoly erő ez egy gyilkossági kísérlet tisztázása érdekében. Tekintettel a kevéske eredményekre, lapértesülések szerint a külön nyomozócsoport feloszlatása is felmerült, az ügyet átadnák a Bajor Tartományi Bűnügyi Hivatalnak. Az 52 éves rendőrségi vezetőt december 13-án fürstenzelli családi háza előtt leszúrták és súlyosan megsebesítették. Mannichl később arról tájékoztatta kollégáit, hogy az elkövető „balos disznó zsarunak” nevezte és valamit a „nemzeti ellenállásról” mormogott. Ezek a neonáci jelszavak és a kopasz 1,90 méteres elkövető volt eddig az egyik legfontosabb nyom, mely szerint az elkövetőket a szélsőjobboldalon kell keresni. Ráadásul Mannichl következetesen fellépett a neonáci felvonulások ellen, és az interneten régóta rágalmazta őt az NPD.

Az új, röviddel karácsony előtt nyilvánosságra hozott fantomképek alapján immár aligha állapítható meg világos nyomozási irány. A nyomozók egy öt fős csoportot keresnek, akiket állítólag Mannichl lakóhelyén a tett időpontjában láttak. Két újabb fantomképen egy 20 év körüli nő, és egy vele egyidős, kakastaréjt viselő férfi látható. A rendőrség óvatosan arra is utalt, hogy az említett személyek esetében nem feltétlenül szélsőjobboldaliakról van szó: lehetnek punkok vagy rockerek, esetleg egy gothic csoport tagjai. Az sem biztos, hogy van-e valamilyen közük a bűncselekményhez, vagy csak véletlenül tartózkodtak a helyszín közelében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.