Der Spiegel
A német hírmagazin Randalírozók a hamburgi demonstráción című cikkében foglalkozik a görögországi tüntetők melletti szolidaritási rendezvény elfajulásával. „A szolidaritás egy fegyver!” mottóval kívánta mintegy 950 tüntető szombaton Hamburgban szolidaritását kifejezni a görög egyetemistákkal. A demonstráción résztvevő vélhetően szélsőbaloldali csoportok kövekkel, vasdarabokkal, Molotov-koktélokkal és üvegekkel megdobálták a rendőröket és az újságírókat, nyilatkozta a rendfenntartó szervek szóvivője. Ezt követően a rendőrség megállította és útvonaluk módosítására kényszerítette a tüntetőket, akik az egyetemről a hamburgi főpályaudvarra kívántak vonulni. Később az egész tüntetés feloszlott és csak néhány kisebb tiltakozó csoport vonulgatott ide-oda a hamburgi belvárosban. A tüntetők felvonulásukkal a növekvő rendőrségi és állami brutalitás ellen kívántak tiltakozni. Ennek jeleként értékelték a közelmúltban Athénben lelőtt fiatalt, valamint egy afrikai halálát Brémában, aki állítólag a mesterséges hánytató beadása közben életét vesztette. A hamburgi görög főkonzulátus előtt őrséget álltak a tüntetők. A konzulátus épületét a rendőrség nagy erőkkel biztosította.
Frankfurter Allgmeine Zeitung
A német napilapban Oliver Georgi Heiko Maas kétfrontos háborúja című saarbrückeni keltezésű cikkében elemzi a tartományi SPD vezetőjének dilemmáját. Még nyolc hónap van a 2009. augusztus végi tartományi választásokig, ahol a Saar-vidéki SPD elnök Peter Müller (CDU) miniszterelnököt kívánja leváltani. De nem túl jó eséllyel száll sorompóba: Jó húsz százalékot veszített az SPD a kormányzásból történő 1999-es kipottyanása óta, s lényegesen lemaradt kereszténydemokraták mögött, pedig ők is kétszámjegyű veszteséget kénytelenek elkönyvelni. Ami azonban Maast még jobban bántja: Oskar Lafontaine tíz év után, immár a Baloldali Párt színeiben vissza kívánja foglalni a miniszterelnöki hivatalt, s jelenleg csak néhány százalékkal maradnak le az SPD mögött. Az SPD és a Baloldali Párt szinte egyenlő támogatottsága egy nyugati tartományban – ilyen még nem volt. Tehát a kiindulási feltételek nem túl jók Maas számára, még akkor sem, ha a CDU csökkenő támogatottságára hivatkozik és arra, hogy a tartományban a baloldali politikának strukturális többsége van. A 42 éves miniszterelnök-jelölt számára a nyáron a politikai jövőjéről döntenek. Tíz éve tartományi SPD elnök és az ellenzék vezetője, s még mindig ifjú tehetségnek számít, aki 1998-ban legfiatalabb német miniszter lett Reinhard Klimmt kormányában. Most végre sikereket várnak tőle. Maas kénytelen lesz Müllert leváltani, ha nem kíván végleg kudarcot vallani és hatalmi bázisát elveszíteni. Egyre jobban érezhető a párton belül elégedetlenség – többek között túlzott visszafogottsága okán – még ha az nyíltan nem is mutatkozik. Alig 25 százalékon áll az SPD egy októberi közvélemény-kutatás szerint, alig két százalékkal támogatták többen az elvtársakat, mint a Baloldali Pártot. A CDU-t jelenleg 38 százaléknyian támogatják. A jogi végzettségű politikus felismerte a veszélyt és keményen dolgozik arculatának megváltoztatásán. S a jól nevelt vő képet a nagy politikai játékos arculatára kívánja cserélni. Maas kényszerhelyzetbe került, beszorult a jobb és baloldal közé. Az kizárható, hogy a CDU egyedül alakíthasson kormányt, mint 2004-ben történt, valószínűtlen egy CDU-FDP koalíció is. A jelenlegi mérések szerint ugyanis a 6 százalékon álló liberálisok nem valószínű, hogy elérik a bejutási küszöböt. Maas számára csak két lehetőség kínálkozik, vagy egy nagykoalíció kisebb partnere lesz, vagy a Baloldali Párttal kormányoz közösen. Mindkét forgatókönyv igen kellemetlen lenne Maas számára. Nem véletlenül beszélnek Saarbrückenben a kétfrontos háborúról. Az, hogy a Baloldali Párt fogja eldönteni a választás kimenetelét, ma már nem kérdés a tartományban, csak az, hogy miként. Ezután az SPD már nem kerülheti meg a Baloldali Pártot. Túl nagy a közelség, a személyi összefonódás a két párt között, egy ilyen kicsi – alig egymillió lakosú – tartományban. SPD tagok szervezik pl. a Baloldali párt rendezvényeit és Eugen Roth Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) tartományi elnöke és SPD alelnöke beszédet mond Lafontaine pártkongresszusán. Maas is lassan elmozdult a kezdeti totális szembenállás álláspontjáról, szerinte azonban csak akkor lehet csak szó együttműködésről, ha az SPD több voksot kap, mint a Baloldali Párt. Amennyiben a Baloldali Párt valóban jobban szerepel az SPD-nél, akkor a helyzet sokkal bonyolultabb. A hatalomra jutásuk érdekében az elvtársaknak fel kell adniuk korábbi álláspontjukat, sohasem választják miniszterelnökké Lafontainet. Egy ilyen szakítópróbát azonban Maas aligha mer megkockáztatni, mert ez politikai halálos ítéletét jelentené. Ha Lafontaine lemondana valaki számára a miniszterelnökségről, több mint kérdéses, hogy az SPD kész lenne kisebb partnerként együttműködni a Baloldali Párttal. Ebben az esetben nem lenne más lehetőségük, mint a CDU-val kötendő nagykoalíció.Lafontaine vádja, miszerint egy ilyen titkos tervben az SPD már régen megállapodott a CDU-val, a pártok mindeddig cáfolták.
Hatalmas pontyot fogtak Békés vármegyében