Die Presse
A bécsi napilap Pröll alkancellár kétéves költségvetést jelent be 2009–2010-re című cikkében ismerteti az osztrák pénzügyminiszter terveit. Az új év gazdaságilag jóval súlyosabb lehet, mint arra számítottak, ezért a 2009–2010-es évben ismét kétéves költségvetés lesz – nyilatkozta Josef Pröll (ÖVP) alkancellár. A pénzügyminiszter egyúttal bejelentette, hogy az összes minisztériumot takarékosságra kívánja fogni. A költségvetési tárgyalásokat Pröll a minisztertársaival két héten belül meg kívánja kezdeni. Az alkancellár takarékossági terveivel ez nem lesz egyszerű: „Ez mindenkit érinteni fog. Itt senkit sem lehet megkímélni, mert gazdasági mozgástérre van szükség, hogy az emberek terheit csökkentsük és a gazdaságot erősítsük” – nyilatkozta a pénzügyminiszter. Már a jövő héten megkezdi munkáját a közigazgatási reform- munkabizottság is, ennek célja, hogy egymilliárd eurót spóroljanak meg a bürokrácián.
Focus
A müncheni hírmagazin Több NDK-t az oktatási tervbe című cikkében foglalkozik a keleti tartományokért is felelős miniszter javaslatával. Wolfgang Tiefensee (SPD), az új tartományok ügyeivel megbízott szövetségi miniszter az NDK történetéről alaposabb tájékoztatást követelt az iskolákban. „Felhívom a tartományi kultuszminisztereket, hogy a tantervekben nagyobb teret és több időt biztosítsanak az NDK történetének” – nyilatkozta Tiefensee. A miniszter úgy fogalmazott: azt kívánja, hogy a fal leomlásának 20. és az NSZK megalapításának 60. évfordulója ne csak állami ünnepségeket, hanem sokkal inkább emberi találkozásokat és beszélgetéseket jelentsen. „Azt szeretném, ha nem funkcionáriusok, hanem olyan személyek beszélnének, akik az NDK-ban szenvedtek, de olyanok is, akik jól érezték magukat.” A keletnémetek – fogalmazott az SPD politikusa – büszkék lehetnek, és örülhetnek annak, hogy 1989 őszén békés forradalmukkal lerombolták a falat. „Ezt nem szabad elfelednünk, mert ez azt mutatja, mire képesek a polgárok. S ideje azt is végiggondolni, hogy 1989 után miért történt annyi csalódás, miért nem jutottunk el mindenütt addig, mint reméltük.”
Süddeutsche Zeitung
A német napilapban Christoph Hickmann Elvtársak az elvtársak ellen című cikkében foglalkozik a hesseni Baloldali Párt belső harcainak legújabb esetével, az úgynevezett hírlevélüggyel. Ulrike Eifler Ulrich Wilken tartományi gyűlési képviselővel közösen alkotja a Baloldali Párt hesseni vezetését. Kettejük kapcsolata elég rossznak tekinthető. Eifler ahhoz a csoporthoz tartozik, mely a párt bázisának alaposabb bevonását akarja a döntésekbe, illetve a tartományi gyűlési frakciót és különösen Wilkent bírálja. Többek között ama körülmény miatt, hogy ugyanaz a hat személy vezeti a tartományi választási listát, akik ebben a ciklusban is képviselők voltak. Ugyanakkor a november végi jelöltállító kongresszuson ők érezhető többséget kaptak. Decemberben Eifler visszavonult a pártmunkától, a hivatalos indoklás szerint betegsége miatt. A párton belül ugyanakkor a belső vitákban látják visszavonulása okát. Már karácsony előtt elküldték a vitatott hírlevelet. Ebben az állítólag Eifler által is támogatott állásfoglalásban olyan passzusok szerepelnek, miszerint azon párttagok, akik rágalmazólag nyilatkoztak a médiában, a legjobb sajtómunkát végezték a jobboldali-konzervatív erőknek.
Eifler szerint ezzel szemben a belső problémák az okai a beszámolóknak. „Fel kell tennünk a kérdést, milyen állapotban van a tartományi pártszervezet” – írja helyreigazításában. A belső vitákat „láthatólag nem mindenki számára megnyugtatóan folytatják”. A vezető tisztségekben „járási és részben tartományi szinten olyan elvtársnők és elvtársak ülnek, akik kevés politikai tapasztalattal rendelkeznek”. A párt sem azért növekszik, mert ők „csodálatosan kidolgozott pártépítési és taglétszám-növelési koncepciókkal rendelkeznek”, hanem „szinte a saját tevékenységünk nélkül”, mert „az SPD válságából és a társadalmi polarizációból profitálnak”. Ezért a választásokat követően a pártnak befelé kell növekednie. Ha nem sikerül a tartományi szervezetben a „szervezeti problémát” megoldani, akkor igen rövid lesz a hesseni Baloldali Párt sikertörténete.
