Handelsblatt (handelsblatt.com)
A düsseldorfi gazdasági napilapban Stefan Menzel A forint minden idők legalacsonyabb árfolyamára süllyedt című cikkében elemzi a magyar fizetőeszköz mélyrepülésének okait. A világméretű gazdasági válság súlyosan érinti Magyarországot. Az Európai Fejlesztési Bank (EBRD) 2009-re GDP-arányosan 2 százalékos csökkenéssel számol. Ez elriasztja a befektetőket, kivonulnak a magyar tőkepiacról, ami egyre mélyebbre szorítja a forintot. Pénteken már 298 forint közelében jegyezték, s ezzel a magyar pénz történelmi rekordot állított fel. A nemzetközi befektetők elfordulnak a forintbefektetésektől, így jelzik a magyar gazdaság állapotával kapcsolatos aggodalmaikat. A londoni EBRD a hét elején még egyszer jelentősen csökkentette a magyar növekedési kilátásokkal kapcsolatos előrejelzéseit. A novemberben feltételezett, enyhe, 0,2 százalékos növekedés helyett kétszázalékos zsugorodással számol a bank. A magyar vállalkozások erre az elbocsátások felgyorsításával válaszolnak, és csökkentik a termelést. Magyarország különösen szenved a csökkenő nyugat-európai exporttól is. A budapesti kormány a magas költségvetési hiány miatt csak csekély lehetőséget lát arra, hogy nagyobb konjunktúraprogrammal javítson a rossz gazdasági helyzeten. Gyurcsány Ferenc csütörtökön adóátalakítást jelentett be. A kormány csökkenteni kívánja a jövedelemadót, és lemond 3,5 milliárd euróról. Ezt ellensúlyozandó a szociális ellátás színvonalát csökkenteni tervezi, és felemelné az áfát. Gyurcsány azt reméli, hogy ezzel képes lesz megőrizni a munkahelyeket – mert összességében csökkennek a munkára nehezedő terhek. Magyarország volt az első kelet-európai ország, amely tavaly segélycsomagot kapott a Nemzetközi Valutaalaptól és az EU-tól. Összesen 20 milliárd eurót biztosítottak az országnak. Mivel a gazdasági helyzet azóta tovább romlott, ezért Budapesten keményen tartja magát a híresztelés, miszerint az országnak további milliárdos mentőcsomagra lehet szüksége.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Florian Gathmann A türingiai CDU kerüli a B tervet című cikkében foglalkozik Dieter Althaus balesetének várható politikai következményeivel. Dieter Althaus, az 50 esztendős türingiai miniszterelnök újév napján egy stájerországi sípályán összeütközött egy síelővel. Althaus súlyos fejsérüléssel túlélte a balesetet, Beata C. meghalt az ütközés következtében. Máig tisztázatlan, milyen következményei lesznek a balesetnek. Néhány napja a miniszterelnököt a Bódeni-tó partján fekvő rehabilitációs klinikán ápolják. Ott az orvosok „kiváló haladásról” beszélnek. Ugyanakkor a felesége is az allensbachi klinikára költözött, ami többhetes további kezelést valószínűsít. Annyi azonban bizonyos, a történteknek komoly következményei lehetnek. Egyrészt az osztrák ügyészség továbbra is „különösen veszélyes feltételek között, gondatlanul elkövetett” emberölés ügyében nyomoz. A jelenlegi ismeretek szerint Althaus rátévedt Beata C. sípályájára. Az esetleges vádemelésből még két szakértői vélemény hiányzik, az egyik az orvosszakértői elemzés lenne, a másik a baleset pontos történéseit rekonstruálná. Ezek a következő hétre elkészülnek. Ami szintén hiányzik, az az esetleges gyanúsított kihallgatása, ami azonban odébb van. Mert orvosai szerint Althaus egyelőre nem kihallgatható, és megjósolni sem lehet, mikor lesz az. Ausztriában sem szükséges a tárgyalás megkezdéséhez a gyanúsított meghallgatása. Ez azonban a miniszterelnök esetében inkább valószínűtlen. „Legfeljebb akkor, ha amúgy sem képes emlékezni” – nyilatkozta Reinhard Kloibhofer grazi államügyész. Amennyiben az eddigi feltételezések alapján vádat emelnek Althaus ellen, a tárgyalás a loebeni bíróság előtt, nyilvánosan zajlana. A miniszterelnököt akár három év szabadságvesztésre is ítélhetik. Hogy mikor és miként zajlik ez a tárgyalás, vagy éppen sor kerül-e rá, az nemcsak Dieter Althaust és családját érdekli, hanem a tünringiai CDU-t is. Hiszen a szabad államban 2009-ben nemcsak európai és önkormányzati választások lesznek, de augusztus 30-án az új tartományi gyűlés összetételéről is döntenek. S a jelenlegi felállásban Althaus a kereszténydemokraták miniszterelnök-jelöltje. Ezt hangsúlyozza minden CDU-politikus Altenburg és Eisenach között. S a párton belül sem meri senki felvetni a kérdést. Szükség van egy B tervre, arra az esetre, ha Althaus nem lesz elég fitt egy kampányhoz, vagy komolyabb problémát okozna az ausztriai per. Esetleg – s ez sem zárható ki – maga a miniszterelnök sem kíván indulni, mert a kampány túlzottan megterhelőnek tűnik számára fizikai és pszichikai értelemben. Az első logikus tartalékjelöltnek az ötvenesztendős Christine Lieberknecht tűnik. Az egykori lelkésznő igen jó szónoknak, okos és tapasztalt politikusnak számít. Betöltötte már a tartományi gyűlés elnökének és frakcióvezetőjének posztját, most a szociális tárcát vezeti. A 37 esztendős Mike Mohring frakcióvezető még túl fiatalnak és tapasztalatlannak számít. Birgit Diezel pénzügyminiszterként jól helyettesíti a kormányfőt, de miniszterelnök-jelöltségre aligha alkalmas, mert kelet-türingiai szülőföldjén kívül alig ismerik. Ugyanakkor a legfrissebb közvélemény-kutatások megerősítik a CDU várakozó álláspontját. Eszerint most a kereszténydemokraták 39 százalékon állnak, ami másfél éve a legjobb eredményük, sőt a miniszterelnök még egy százalékkal ennél is nagyobb szimpátiára számíthat. Manfred Güllner, a közvélemény-kutatást végző Forsa intézet vezetője egyfajta együttérzési effektusról beszél. A miniszterelnöki poszt a CDU számára biztosnak tűnik, így már csak két kérdés merül fel. Az egyik: melyik koalíciós partnerrel alakítanak kormányt? A szociáldemokratákkal, akik ma 16 százalékon állnak? Vagy jobb esetben azzal az FDP-vel, amely 2004-ben be sem került a tartományi gyűlésbe, s most az ötszázalékos küszöbön egyensúlyoz? A másik kérdés: ki fogja vezetni ezt a kormányt? Ez utóbbi döntés egyelőre továbbra is Dieter Althauson áll.
Hogyan lett az energiából fegyver a nagyhatalmak kezében?