Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Gerald Hosp Schröder elfoglalja a TNK-BP felügyelőbizottsági posztját című cikkében beszámol az energiaiparban nyomuló egykori kancellár újabb pozíciójáról. Gerhard Schröder egy további feladatot talált magának. A korábbi kancellár független felügyelőbizottsági tagként bekerült az orosz–brit TNK-BP legfelsőbb ellenőrző testületébe. Tavaly a harmadik legnagyobb orosz olajvállalatban komoly vita robbant ki egy orosz részvényes csoport, az AAR és a British Petroleum (BP) között – számol be a lap. Mindkét oldal a TNK-BP 50-50 százalékát tartja kézben. Schröder mellett a részvényesek kinevezték James Lenget, a Rio Tinto nevű energiakonszern kijelölt igazgatótanácsi tagját, valamint Alexander Sohint, az orosz vállalkozói szövetség elnökét. A három független felügyelőbizottsági tag mindkét oldal hozzájárulását bírja. Tony Hayward, a BP igazgatótanácsi tagja dicsérte Schröder hatalmas geopolitikai tapasztalatait és szoros kötődését Oroszországhoz – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Schrödernek nyilvánvalóan közvetítő szerepet kell betöltenie a két részvényesi csoport között. Schröder kancellárként szoros kapcsolatokat épített ki az akkori orosz elnökkel és jelenlegi miniszterelnökkel, Vlagyimir Putyinnal. Putyin meghívására a volt kancellár elfogadta az Északi Áramlat nevű, a Balti-tenger alatt húzódó gázvezeték részvényesi bizottságának vezetését. Az Északi Áramlat nevű vállalkozást 51 százalékban a Gazprom tartja kézben.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali német napilapban Eva Maria Marquart A privatizáció mint egészségügyi kockázat című cikkében ismerteti a rendszerváltozások egyik nem várt következményét. Amennyiben vállalatokat privatizálnak, megváltozik az érintett gazdasági ág, és elbizonytalanodnak az emberek. Sokan elvesztik az átalakulás közepette a munkahelyüket. De ha nem egy vállalatot magánosítanak, hanem – mint az egykori Szovjetunió tagállamaiban – a privatizáció egész iparágakat érint, annak hosszú távú következményei vannak az egész lakosságra nézve, egészen a csökkenő életkilátásokig. Erre az eredményre jutottak brit orvosok és szociológusok a radikális gazdasági átalakulás hatásainak vizsgálatakor. Amikor a kutatók megvizsgálták 25 egykori kommunista ország halálozási mutatóit, megállapították: minél több ember lett munkanélküli 1991 és 1994 között, annál alacsonyabbak voltak az életkilátásaik. Döntő tényező volt, miként alakították át a gazdaságot: olyan országokban, mint például Magyarország vagy Lengyelország, lépésről lépesre privatizálták a vállalataikat, s így lassan képesek voltak stabil piaci struktúrákat felépíteni. Itt csak kevéssé emelkedett a halandóság. Ugyanakkor Oroszországban, ahol számos vállalatot egyszerre magánosítottak, s a kereskedelmet egyszerre liberalizálták, gyorsan növekedett a munkanélküliség, és ennek megfelelően csökkentek az életkilátások.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap Schäublét bírálják Guantánamóval kapcsolatos nyilatkozata miatt címmel ismerteti a berlini belügyminiszter nyilatkozata kapcsán kirobbant műfelháborodást. Wolfgang Schäuble kijelentése, melyben elutasította az amerikai fogolytáborban fogvatartottak németországi befogadását, széles körű bírálatba ütközött. Wolfgang Schäuble (CDU) kijelentésétől a kormány is elhatárolódott.
origo.hu
Luxusszállodában pihente ki a Hősök terei tüntetés fáradalmait Magyar Péter
