Die Presse
Az osztrák napilapban Helmar Dumbs, Rudolf Balmer, Hannes Gamillscheg, Thomas Roser Európán keresztülgördül egy új dühhullám című cikkében elemzi, milyen tiltakozásokra lehet számítani Európában a gazdasági válság okán. Egyre több ember érzi a gazdasági válság következményeit. Elégedetlenségüket a kormány ellen fordítják, legalábbis részben felelősnek tartják őket, s gyakran feltételezik, nem is képesek a problémákat megoldani. A januárnak még nincs vége, de annyi már biztosnak tűnik, 2009 a forrongások éve lesz Európában, a kontinensen egyre inkább érezhetőek lesznek a pénzügyi és gazdasági válság következményei. Ez utat tör békés tüntetésekben is, de egyre inkább utcai összecsapásokban, erőszakos demonstrációkban ölt testet. Bulgária mellett logikus jelöltje lenne a népharag fellángolásának Magyarország, amely milliárdos nemzetközi hitelekkel éppen hogy elkerülte az államcsődöt. Az országon csődrekord söpört végig a 2008-as év negyedik negyedévében. Amikor Gyurcsány Ferenc 2006-ban beismerte, hogy a költségvetés helyzetéről hazudott, Budapestet megrendítették a napokig tartó erőszakos tüntetések. Még nyugalom uralkodik, de már érezhető az elégedetlenség, és a növekvő feszültségek miatt egyre több magyar fél a közelgő nagy megrázkódtatásoktól.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A német napilap Merkel és Ven hitet tesznek a szabad kereskedelem mellett című cikkében foglalkozik a kínai miniszterelnök berlini látogatásával. A világ két legnagyobb exportnemzete, Németország és Kína csütörtökön Berlinben megállapodott arról, közösen tesznek kísérletet az imbolygó világgazdaság stabilizálására. Ven Csia-pao kínai miniszterelnök és Angela Merkel (CDU) kancellár kölcsönösen biztosította partnerét, hogy országa a közelgő recesszió ellenére minden területen erősíti együttműködésüket. Elutasítják a protekcionizmus minden formáját, még akkor is, ha nemzetgazdaságuk súlyos problémák előtt áll. Ven bejelentette, hogy Kína a csökkenő 2009-es növekedési adatok ellenére a tavalyi magas, 115 milliárd dolláros szinten kívánja tartani a Németországgal folyó kereskedelmét. Ez majdnem eléri a kínai európai kereskedelem egynegyedét. A kancellár háromszor találkozott a kínai miniszterelnökkel egynapos látogatása során. A katonai fogadás alkalmával, majd egy rendkívül szűk körű reggelin, ahol a kancellár megemlítette az igen problémás kínai emberi jogi helyzetet és a tibeti kisebbség elnyomását. Korábban e témák nyilvános felvetését megszenvedték a kétoldalú kapcsolatok. Időközben Peking annyiban már elfogadni látszik a német felvetéseket, hogy Ven nem tiltakozott, hanem jól felkészülten és körültekintően válaszolt – volt a kancellári hivatalból hallható. A kínai miniszterelnök a német külügyminiszterrel tárgyalva jelezte, készek elfogadni a vezető gazdasági hatalmak számára kötelező pénzügyi szabályozókat. Frank-Walter Steinmeier (SPD) azt javasolta, hogy a következő G-20-as találkozón Londonban „pontosan és konkrétan” írják elő a játékszabályokat. Merkel méltatta Kína gazdasági jelentőségét, majd kijelentette, a G-8-as csoport államai – e csoportnak nem tagja Peking – már alig képesek a helyzet kezelésére. A kínai miniszterelnök kijelentette, országa üdvözli a külföldi befektetőket, akik részt kívánnak venni infrastrukturális elképzeléseik megvalósításában. Megígérte, egyenjogúan kezelik őket. Kormánya a gazdasági válság hatásait csökkentendő elfogadott egy 450 milliárd eurós konjunktúraélénkítő programot, melyből láthatóan a német vállalkozások is profitálni kívánnak, főként a közlekedés és az infrastruktúra területén.
origo.hu
Magyar Pétert nem zavarja öccse támogatása
